Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

ben és 1856-ban restaurálták. 1898-ban már ismét olyan rossz állapotban volt, hogy a fejrész is lekerült. A szobor elbontásakor eltávolították a körülötte lévő gömbakácokat, s helyére három ihar-platánt ültettek.

Az 1700-as években a tér közepén pellengér állt, ahova a bűnözőket kötötték ki a város polgárainak elrettentésére.

Másik szobor is díszítette a teret. Görgey Márton kanonok 1781-ben állíttatta fel Mária Terézia szobrát. A szobor, melyet Hebenstreit András pesti szobrász alkotott, vörös márvány talapzaton fehér márványból kifaragva a tér beszögellésében állt, a 14-es számú ház előtt. A talapzatot Gamba Antal nyergesújfalui kőfaragó készítette.

A Duna közelsége miatt a tér arculatát befolyásolta, hogy a 19. század folyamán több pusztító árvízzel is meg kellett küzdenie a lakóknak. Először 1809 február elején tört rá az ár a városra, és 172 970 forintnyi kárt okozott. Az 1830. március 17-i árvíz - nagyságában és az okozott károkban - hasonló méretű volt az előzőhöz. Az „évszázad árvize" az 1838 márciusában pusztító jeges ár volt. Víz alá került az egész tér. Csak a Dunához közelebb eső oldal házaiban 1000 forint feletti károk keletkeztek, és komolyabb felújításra szorultak.

Az 1876-os év ismét nagy megpróbáltatásokat hozott a város és a tér lakóinak. Februárban az 1838-as árvízhez hasonló jeges ár pusztított, amely több millió forintos kárt okozott. Mint az Beszédes Sándor korabeli fotóin látható, a tér nagy részét elborította a víz. Szerencsére a házak jó állapota miatt nem keletkezett annyi kár, mint a korábbi nagy árvizek alkalmával.

91