Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)
nepélyesen a várba, s Te Deumot tartottak az épen maradt Bakócz-kápolnában. A tér arculatának alakulása a török uralom után A városban és a téren járót a török harcok után rendkívül elszomorító kép fogadta, hiszen a hajdani mozgalmas középkori város piaci nyüzsgését sehol sem találta. Helyette templomok és lakóházak romjai, beszakadt középkori pincék, omladozó városfalak és az ugyancsak térre vezető romos városkapu fogadták. A Lőrinc-kapu kőből való újraépítését csak 1717- ben határozta el a város. Simon János Lénárdot bízták meg ezzel a feladattal, aki egy öl magasságig strázsa- hegyi keménykőből, majd feljebb lágyabb kőből készítette el a kaput. A kapu újraépítéséért fizetségül 70 forintot és 2 akó bort kapott, s meg kellett faragnia a város címerét is. A címert 1760-ban Horváth Sámuel festő aranyozta be. A tér első jelentős építkezése Bottyán Jánosé, aki ekkor császári huszárezredes volt, és 1698 körül felépítette az akkor még földszintes palotáját. Házát 1698-ban I. Lipót nemesi kúriává avatta. Bottyán 1704-ben átállt Rákóczi oldalára. A várparancsnok Kukländer ekkor elfogatta, házát és egyéb javait lefoglalta. Bottyán megszökött, s szökése után mindvégig a kurucok oldalán vett részt a harcokban, és számos csatában mutatta meg hősiességét és haditudományát. Tovább romlott a helyzet a Rákóczi-szabadságharc alatt. Az 1706 augusztus elejétől tartó kéthónapi ostrom, majd novemberben az újabb császári megszállás 88
