Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

árd-szoba. Mögötte két kártya- és különszoba nyílt. A világítását kettős megoldásúra tervezték. Először légszesszel világítottak, amelyet házilag állítottak elő, de nemsokára villanyvilágítást alkalmaztak a kettős funkciójú csillárokban.

Hat vendégszobával rendelkezett. Emeletén voltak a Kaszinó termei is, amelyek közül a nagyterem barokk stílusban készült. 1898 júniusában a Takarék- pénztár szerződést kötött Dersdner Alberttel, a pozsonyi Stefánia kávéház bérlőjével, aki ígéretet tett a kávéház korszerű berendezésére és működtetésére.

1900 márciusában már új bérlője volt a Koronának Trebitser Zsigmond személyében, aki feleségének esztergomi rokoni kapcsolatai miatt próbálkozott a Korona működtetésével. Még társaskocsi-járatot is indított a vasútra, hogy közkedveltebbé tegye a szállodát. Nem sikerült azonban hosszú időre megvetnie a lábát, 1901 januárjában felmondta a bérletet.

1901. május 1-jétől Tucherer (Tüherer) Alajos az új bérlő, aki addig Herkulesfürdőn tevékenykedett. Ő sem maradt sokáig Esztergomban, rövidesen új bérlője lett a Koronának. 1902. november 9-én Porgesz Béla nyitotta meg a kávéházat és vendéglőt. A megnyitón a külföldön is népszerű esztergomi cigányprímások, Jónás Pali és Balogh Géza zenekara lépett fel.

Porgesz Béla lesz az, aki majd néhány évvel később megnyitja a Koronában az első állandó mozgóképszínházat. A párkányi származású vendéglős már 1895 előtt a város főterén bérelt vendéglőt, majd a Simor János utcán látogathatták a városlakók Polgári Sörcsarnokát. 1897-ben a mai posta épületében nyitott sörcsarnokot, ahol már rendszeresen léptek

329