Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

fel különféle szórakoztatók: zenészek, bűvészek, recitátorok. A posta megnyitása után a Hévíz utcában az Esztergom Városához címzett vendégfogadót és szállodát működtette. 1895-től több ízben is sikerült elnyernie a fővárosi­ak körében is népszerű túlparti nyaralóhely, Kovács­patak nyári vendéglőjének a bérleti jogát is. Porgesz 1909-ben tagja lett az Országos Kinematográf Egye­sületnek is. 1912-ben pedig a mozgószínház-tulajdo- nosok tagjaiból megalakuló Országos Szövetség vá­lasztmányának tagja lett. Valószínűleg jól jövedelme­zett a vendéglő és a mozi is, mert 1910-ben megvette a legnagyobb múltú, legjelentősebb, ma is működő újságot: az Esztergom és Vidékét. Egyéb játszóhelyek Még két olyan, a Széchenyi téren álló épületről kell szót ejtenünk, amelyben az elsők között találkozhat­tak az esztergomiak mozgóképekkel. A Mihalik-ház, korábban Leipolder-ház A mai Széchenyi tér 13-as számú épület a Mihalik-ház. 1843-ban Leipolder József 192 négyszögölt vásárolt a mai Széchenyi tér 15-ös számú ház telkéből, s erre építette fel a ma is látható emeletes házát. Leipolder József tímár volt, városi képviselő, az esztergomi Ta­karékpénztár egyik alapító tagja. Tagja volt a városi Kaszinónak is, amelynek egy ideig otthont is adott a ház. 1847 és 1850 között Héya Imre alispán lakott az épületben. 330

Next

/
Oldalképek
Tartalom