Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

jelzők színezik egyre komorabbá verseit. Itt született regényei is szigorú lelkiismeret-vizsgálatok. Ilyen a Halálfia című regénye, az Elza pilóta, amelyben ijesztő képet rajzol az öncélú háborúról, az emberiség jövőjéről. Igazi felüdülést, kikapcsolódást, játékot talán csak a műfordítások jelentettek számára. Poe, Dante, William Blake, Yeats, Anakreon, Sophokles, Goethe, Baudelaire, Horatius műveit fordította az esztergomi évek alatt. Babits pesszimista alaptermészetén túl műveit még sötétebbre színezi az 1934-től elhatalmasodó gégerák is.

1938. február 10-én vették ki torkából a daganatot a Park szanatóriumban.

Előtte 1937 nyarán született meg a Balázsolás című verse. A lábadozó költő a nyarat már Esztergomban töltötte, ahol augusztus 18- án fejezte be a Jónás könyvét, e szörnyű látomást, a prófétai igazságkeresés nagy

himnuszát, amely egyben erkölcsi példázat, isteni kinyilatkoztatás.

Az egyre romló egészségű költő nyarait továbbra is itt töltötte. Radnóti szavával „csak csont és bőr és fájdalom" volt, amikor 1941 tavaszán leköltözött Esztergomba. Itt javítgatta Sophokles Oidipus Kolonoszban című tragédiájának fordítását, s utolsó könyvének, az írók két háború közt korrektúrájával bajlódott. Ágy298

Részlet a Beszélgetőfüzetekbó'/