Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

jelzők színezik egyre komorabbá verseit. Itt született regényei is szigorú lelkiismeret-vizsgálatok. Ilyen a Halálfia című regénye, az Elza pilóta, amelyben ijesz­tő képet rajzol az öncélú háborúról, az emberiség jö­vőjéről. Igazi felüdülést, kikapcsolódást, játékot talán csak a műfordítások jelentettek számára. Poe, Dante, William Blake, Yeats, Anakreon, Sophokles, Goethe, Baudelaire, Horatius műveit fordította az esztergomi évek alatt. Babits pesszimista alaptermészetén túl műveit még sötétebbre színezi az 1934-től elhatal­masodó gégerák is. 1938. február 10-én vették ki torkából a dagana­tot a Park szanatóriumban. Előtte 1937 nya­rán született meg a Balázsolás című ver­se. A lábadozó költő a nyarat már Esz­tergomban töltötte, ahol augusztus 18- án fejezte be a Jónás könyvét, e szörnyű látomást, a prófétai igazságkeresés nagy himnuszát, amely egyben erkölcsi példázat, isteni ki­nyilatkoztatás. Az egyre romló egészségű költő nyarait továbbra is itt töltötte. Radnóti szavával „csak csont és bőr és fáj­dalom" volt, amikor 1941 tavaszán leköltözött Eszter­gomba. Itt javítgatta Sophokles Oidipus Kolonoszban című tragédiájának fordítását, s utolsó könyvének, az írók két háború közt korrektúrájával bajlódott. Ágy­298 Részlet a Beszélgetőfüzetekbó'/

Next

/
Oldalképek
Tartalom