Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)
A Henrik eltávolítása után kialakult békés bajor-magyar viszonynak 983-ban vége szakadt, várható volt a bajorok további terjeszkedése. Ezért nem csak megerősítette a határvédelmet, hanem annak vonalát Melkig tolta előre, ahol katonáival megszállta a várat. 985-re Willigis érsek munkálkodását siker koronázta. Henrik nem tudta elismertetni királyi címét, de azt sikerült elérnie, hogy a Bajor hercegséget visz- szakapja. A várható bajor-magyar viszonyokat jelezte, hogy Babenbergi Lipót őrgróf első dolga volt, hogy visszafoglalta Melket. Henrik visszatérése azonban nem csak Gézának jelentett gondot. Ottó sváb herceg elveszítette a hercegségét, és vele együtt híveinek is távozniuk kellett. Valószínűleg ehhez az eseményhez köthető a krónikában megörökített sváb lovagok betelepülése. A Képes Krónika23 Volfger (Wolfer), Hedrik Heinrich), Hont és Pázmány nevét említi. Az első két lovag bizonyíthatóan II. Géza idején települt az országba. Valószínűleg Hont és Pázmány képviseli azokat a sváb lovagokat, akik Henrik visszatérésekor távoztak Bajorországból 985 körül. Róluk azt írja a krónika, hogy vitézeikkel a tengeren túlra indultak zarándoklatra, azonban ez messze járhat a valóságtól, sokkal valószínűbb, hogy a testvérek és vitézeik másod- harmadszülöttek lehettek, akik kiszorultak az öröklésből és a kardjukkal akartak vagyont szerezni. Erre jó alkalom nyílt, amikor Ottó sváb herceg kapta meg Bajorországot, ahol híveit vagyonhoz juttathatta. Civakodó Henrik visszatérése után nem maradt más választásuk, minthogy hogy máshol keressenek boldogulást. Géza udvarában ekkor már megvolt a fogadókészség. 23 Képes Krónika. 90-91. o. 28