Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

hogy a pogány magyarok majd megkínozzák. Ő azonban ennek ellenére is vállalkozott az útra. A magyar fejedelem főpaphoz illő tisztelettel fogadta. Hosszasan beszélgettek, végül megölelvén és megcsókolván Metódot, gazdag ajándékokkal engedte útjára. Búcsúzóul még azt kérte a fejedelem, hogy a tisztelendő atya emlékezzen meg róla szent imáiban.17

Nem akadályozták a keresztény térítők tevékenységét és bizonyos, hogy többen elfogadták a keresztény tanításokat, de az ő megtérésük egyéni akaratukból történt, és nem tekintették pogány rokonaikat ellenségeiknek.

I. Ottó birodalmában az egyház a hatalom támaszává vált. Császárrá koronázása után, a kereszténység oltalmazójaként, hatalma minden keresztényre kiterjedt. A püspökök jelentős birtokok urai lettek, ami politikai hatalommal járt. Ezen kívül még az egyház rendelkezett azzal a szellemi tőkével és képzési apparátussal, mely az államigazgatás hivatalnoki apparátusát fenntartotta. A Német-római Birodalom állami adminisztrációját az egyház működtette. 972-ben I. Ottó Itáliából hazafelé intézkedett, hogy Brúnó szentgalleni szerzetes induljon útba a magyarokhoz. A következő néhány évben 500 magyar előkelő hajtotta fejét a keresztvíz alá. Itt már megjelent a következő évek keresztény térítésének egyik fontos eleme, ti. az, hogy a vallás felvétele parancsra ment, Géza diplomáciai aktust látott a megkeresztelkedésben, ezért, hogy a nyugat bizalmát elnyerje, főembereit és az előkelőket megkereszteltette. Ez a gesztus azonban nem jelentette a hit felvételét is.

A nomád fejedelem hozzáállását jól kifejezi Kubilaj kán álláspontja a keresztény hit felvételének dolgában. Kubiláj kán, amikor megtudta, hogy a húsvét a keresztények egyik legnagyobb ünnepe, „maga elé hivatta a keresztényeket, ki17 A Metód-legenda. MÉH 128. o.

21