Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)
heggyel a láb felé fektették a király testére, a markolat pedig a köldök magasságában lehetett.73 A jobb kézfej ujjait a markolatra kulcsolták, a hüvelykujj kivételével, amit a markolatgombra fektettek. A kardot ezután ismét összeszerelték. A markolatgomb ismételt fölerősítésekor a markolattüske anyagából képeztek szegecsfejet, így az egész markolat rövidebb lett. Ezt valószínűsíti a markolat rövidsége (7,2 cm, az átlagos 9 centiméterrel szemben, figyelembe véve azt is, hogy a harcban még egy vastag bőrkesztyűt is viseltek), valamint az, hogy az erősen lekoptatott markolatgombból a szegecsfej kiemelkedik. Mivel a kopás felülről való dörzsölés következtében keletkezett, a kiálló szegecs valószínűleg nagyon kényelmetlen lett volna. A káptalani kincstár őre, a Katapán nemzetségből származó Merkur volt felelős azért, hogy a kardot rendbehozzák, és a jobb visszakerüljön a koporsóba a test mellé. Merkúr azonban nem helyezte vissza a kart, hanem a koporsót lezáratta és a jobbot a király gyűrűjével családja bihari monostorában rejtette el. A koporsót ezután a padozat alatti aknasírba helyezték. Mindenki úgy tudta, hogy a gyűrű a koporsóba került, bár voltak híresztelések arról, hogy a kanonok ellopta. Merkúr megbízhatatlanságáról (már a neve is rossz ómen) tudott László király is, de nem lehetett rábizonyítani semmit sem. A biztonság kedvéért a test felemelésekor a király elküldte a sír mellől a rossz hírű szerzetest „nehogy a szent ereklyékből valamit is elragadjon ”.74 A test elrejtésékor Merkur csak a gyűrűt akarta megszerezni, a jobbot csak azért vitte magával, mivel a mumifikálódott ujjakról csak azok jól látha73 Hasonló helyzet figyelhető meg I. Richard angol király síremlékén. Itt a király testének középvonalába fektetett rúdra kulcsolódik a király jobbja. 7^ Hartvik püspök legendaszerkesztménye. IKE 136. o. 106
