Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

colt. Csak akkor tudták elfogni, amikor az íjászok az összes

*

emberét megölték.70 így katonaszemmel nézve nem volt egy elveszett ember. Keresztény neveltetésén tül katonai erényei is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy István a bizalmába fogadta és utódjává tette.

Péter végső célja apja velencei trónjának visszaszerzése volt. Magyarországot eszköznek tekintette ennek megvalósításához. Elsőként a két szomszédos nagyhatalmat akarta semlegesíteni. Ennek érdekében két északi vármegye katonaságával segítette a csehek harcát III. Henrik ellen. Bizánc ellenében unokatestvérét Peter Deljant támogatta Bulgária megszerzésében. Velence visszaszerzésére Dalmáciában tette meg az első lépéseket, ahol István horvát királlyal közösen hódította meg Zárát. Mindezt 1040-ben, egy év alatt sikerült véghezvinnie. Ez gyökeres szakítás volt Szent István békés külpolitikájával. Már a következő év bebizonyította, hogy csak homokvárat sikerült építenie. A csehek behódoltak Henriknek, Peter Deljan elbukott, az ország pedig a csőd szélén állt. Péternek menekülnie kellett, mert a főurak föllázadtak ellene. A trónon Aba Sámuel, a kabarok fejedelme követte. Annak ellenére, hogy egykor István udvarispánja volt, a nyugati műveltség idegen volt számára. Az idegeneket igyekezett eltávolítani az udvarból és a fontosabb hivatalokból. A hatalomból kiszorult egykori törzsi arisztokráciát hozta vissza a vezetésbe, köztük számos kabart is. Ez kiváltotta a magyarok ellenszenvét is, akik ügy érezték, hogy a király nemtelenekkel barátkozik. A hadügyben az egykori köny- nyűlovas hadviselés felüjítása került napirendre. Ezekkel a változásokkal nem csak Péter hívei, hanem a szentistváni arisztokrácia sem tudott azonosulni, főként, hogy Aba bennük is árulót látott.

70 Képes Krónika. 113. o.

102