Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981 (1981)
Bányászmunka, bányászélet, munkásmozgalmak 45 mélyzet feladata s ezáltal feltétlenül teljesítendő.” (1904. január 30.) Váltsunk témát a dorogi bányafelügyelőség bánya- kapitányságához címzett 1904. március 23-i jelentésével : „Alázattal jelentjük, miszerint a Samu akában a víz- hozzáfolyás tovább emelkedett annyira, hogy a szivattyú többé nem győzi. Ennek következtében az üzemet beszüntettük s a bányából többé csakis a bányasíneket szedhetjük ki, mely munkánál 10 — 15 munkás állandó felvigyázat mellett van alkalmazva. Az üzembeszüntetés következtében kénytelenek vagyunk az összes munkásokat elbocsátani.” A bányakapitányság válasza március 25-én: „Folyó hó 23-án kelt abbeli jelentését, hogy a dorogi bányaüzem víz betörés miatt, szükségessé vált megszüntetése következtében a munkások kényszerű elbocsátását kellett elhatározni, a bányakapitányság sajnálattal vette tudomásul. Emellett egyre akarja felhívni a bányakapitányság tekintetes Uraságod figyelmét. Nevezetesen méltányos volna, ha mindenek előtt csak a nyugdíj igénnyel nem bíró család- talan és idegen honosságú munkások bocsáttatnának el. A családos és több szolgálati évvel bíró munkások lehetőleg át volnának helyezendők az annavölgyi bányához, még az esetben is, ha e miatt az említett bányától fiatal nőtlen munkásokat kellene elbocsátani, mivel ez utóbbiak koruknál fogva még más társpénztárnál is szerezhetnének nyugdíj jogosultságot, ami az előre haladottabb koró munkásoknál már nem igen volna lehetséges Természetesen ezen méltányos eljárás alkalmazását a bányakapitányság csak annyiban várhatja és várja, amennyiben azt az üzemi tekintetek megengedik. Végül felhívatik tekintetes Uraságod, hogy az elbocsátott és az esetleg áthelyezett munkások számára és viszonyaira vonatkozó jelentését ide annak idején küldje be.” Samu akna munkásait tehát elbocsátották, ezen a bányakapitány sem változtathatott. Lapozzuk tovább a leveleket. „A nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminisztériumnak munkásvédelem tárgyában f. é. 54117 sz. a. intézett rendelet tartalmát tudomásul és miheztartásul a bányakapitányság jelen körrendeletében közli a kerületbeli összes bányavállalatokkal. A fegyelmi jog gyakorlásánál a munkaadóknak, illetőleg azok helyetteseinek szorosan a fennálló szolgálati és munkarend határozmányaihoz kell alkalmazkodniuk és a kiszabott rendbüntetésekről külön- szerű részletes naplót kell vezetniük, amelyet a bányakapitányság a bányarendőri vizsgálatok alkalmával tüzetesen átvizsgálni fog... A fegyelmi jogot elsőfokon csak az üzemvezető, illetve annak helyettese gyakorolhatja; altiszt nem büntethet, legfeljebb vádat emelhet. Kihallgatás nélkül, egyszerű feljelentésre senki sem büntethető. Az elsőfokú büntetés rendelkezése ellen bizonyos időig mindenkor nyitva legyen a fel- lebbvitel útja... Az egyes bányatelepeken létező vállalati élelmi tárak működéséhez is igen jelentős munkásvédelmi tekintetek fűződnek. ... néhol a munkás az élelemtárnál kapott hitelt szeszes italok vásárlására is fordíthatja, egyes helyeken az élelemtár üzlete összefüggésben áll a kezelő magánüzletével, egyes bányaműhöz tartozó élelemtárból sokkal drágábban fedezik a munkások szükségleteiket, mint a szomszédos megvizsgált telepeken. Ennélfogva ezen munkásjóléti intézményeket is a fennálló szabályokra való tekintettel oly módon kell vezetni, hogy az elkerülhető drágaság mellőzésével, másrészt a könnyelmű költekezésre való hajlandóság előmozdítására sem szolgáljanak. 1905. szeptember 15-én Pauspertl Károly s. k. m. k. bányakapitány.” A m. Kir. Pénzügyminisztérium 6955 sz. körrendeleté. „A sztrájkok és munkakizárások az utóbbi években a bányaműveknél is oly nagy mérveket öltöttek az országban, hogy azok rendszeres megfigyelését elkerülhetetlennek tartom. A végből az 1907. január 1-től kezdődőleg ezekre nézve rendszeres s statisztikai adatgyűjtés végrehajtását rendelem el,... E végből kötelességévé teszem a bányakapitányságnak, hogy a jövőben a munkások és a munkaadók között előforduló viszályokat fokozott figyelemmel kísérje és a kerületében előforduló valamennyi ilyen mozgalomra nézve a bányahatósági békéltető tárgyalások alapján, vagy ha ezekre nem kerülne a sor, az érdekelt munkaadóktól és munkásoktól a szükséges adatokat szerezze be, azokat kellő felülvizsgálás után az illető kérdőívbe jegyezze fel és a munkaviszály megszűnte után a kérdőíven foglalt utasítás értelmében kiállított megfelelő számú kérdőíveket azonnal hozzám terjessze fel. Kötelességévé teszem még a bányakapitányságnak, hogy a sztrájkra vagy a munkából való kizárásra vonatkozó akár a munkások, akár a munkaadók részéröl kibocsátott mindenféle nyomtatványt, hirdetést, fölhívást stb. összegyűjtsön s kérdőívekkel a kapcsolatban azokat is terjessze fel. Hangsúlyozni kívánom végül, hogy a sztrájk statisztikai adatgyűjtés sikerére az abból várható sociál-politikai tanulságokra való tekintettel nagy súlyt fektetek. Budapest, 1907. március 10-én. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök helyett Désy államtitkár.” A szolgálati szabályzat 263511907 sz. módosítása: „1907. évi április hó 1-től kezdve a bányákban az összes vájárok és csillések 8 órás műszakra osztatnak be (telepíttetnek), de a 8 órára telepített munkások szükség esetén hetenkint 3 (három) ízben egy-egy fél, azaz 4—4 (négy-négy) órában álló pótműszakot kötelesek teljesíteni. A műszakváltás a munkahelyen történik. Jelen módosítás bányahatóságilag jóváha- gyatik. Budapest, 1907. április 3-án. Pauspertl Károly s. k. m. kir bányakapitány.” „A m. kir Pénzügyminisztertől. 10 res./P. M. A m. kir bányakapitányságnak Budapesten. Bizalmas úton értesültem, hogy a nemzetközi és forradalmi szociáldemokraták Budapesten, Újpesten és a
