Balogh István: Szalkay László esztergomi érsek †1526 (1942)
47 V. FEJEZETT. Szalkay a cseh vallási egységért Csehországban a husziták fellépése óta napirenden voltak a vallási küzdelmek. A három vallási csoport: a katolikusok, az utra- quisták vagy kelyhesek és a pikardok vagy cseh testvérek állandó harcban állottak egymással. Hiába volt a bázeli zsinaton megkötött vallási béke is, egyik fél sem tartotta meg. Végül a katolikusok és kelyhesek összefogtak és 1485-ben 30 évi fegyverszünetet kötöttek.1) A békét azonban ez sem biztosította. Közben katolikus részről több kísérlet történt, a hozzájuk közelebb álló kelyheseknek az Egyházba való visszavezetésére. Az 1502-i prágai országgyűlésen a kelyhesek előadták feltételeiket, amelyek teljesítése után hajlandók a visszatérésre: szentesítse a pápa a bázeli zsinaton kötött vallási békét és ismerje el az Egyház igaz fiainak a két szín alatt áldozókat is; engedje meg, hogy a prágai érsek, az olmützi és letomischli püspök oly módon választassanak a jövendőben is, mint régen. A nevezett főpapok szentelhessenek olyan papokat is, akik két szín alatt szolgáltatják ki az Oltáriszentséget híveiknek ; a vita tárgyát képező kérdésekben pedig fogadja el a Szentszék a bázeli béke előtti állapotokat.2) A tárgyalások nem vezettek eredményre, de annyit elértek, hogy a katolikus és kelyhes rendek között bizonyos közeledés jött létre, amely később újabb szövetkezést eredményezett.3) Ulászló magyar és cseh királysága azt az ötletet adta a Szentszéknek, hogy az egyesülési tárgyalásokat Magyarország is szorgalmazza. Már Bakóczot is felszólította a pápa 1513-ban a cseh helyzet meg1) Fraknői: Magyarország a mohácsi vész előtt. 82. 1. 2) V. ö. Palacky: Geschichte Böhmens. V. k. II. r. 40—43. 1. s) u. o. 72. és 225. 1.
