Balogh István: Szalkay László esztergomi érsek †1526 (1942)
48 oldására.4) Lajos uralkodása alatt ismét felújult ez a gondolat, mégpedig Szalkay kezdeményezéséből. 1519-ben ugyanis, amikor Ráskay Balázs társaságában követségben járt a cseheknél, megfigyelhette az állapotokat. A lutheranizmus ott már felütötte a fejét, és újabb vallási harcot eredményezett. A kelyhesek a lutheránusoktól és pikardoktól egyaránt fenyegetve a katolikusokhoz való újabb közeledésben kerestek oltalmat. Szalkay, akkor még egri püspök, mint magyar kancellár 1522-ben elkísérte Lajost és Máriát Prágába, ahol ez utóbbit cseh királynővé koronázták.5) Lajos a cseh bajok orvoslására országgyűlést hívott össze, amelyen a katolikus, utraquista, pikard és lutheránus rendek úgy összezördültek, hogy a király alig tudott köztük rendet teremteni. Szalkay ekkor elérkezettnek látta a pillanatot, hogy a kelyhesek megnyerésével döntő fölénybe juttatva a katolikusokat, véget vessen a vallási háborúnak. Mikor a királlyal 1523 májusában visszaérkezett Budára, hozzáfogott terve megvalósításához. 1524 elején a Rómába utazó Burgio közvetítésével VII. Kelemen pápa elé tárta szándékát.6) A pápa örült a tervnek, és igen dicsérő hangú sorokban válaszolt: »Ha Testvériséged szándéka megvalósul — írja — minden egyéb kitűnő és érdemes tettedet túlszárnyalja.«7) A pápa abban bizakodott, hogy a cseh ügy sikeres megoldása kedvezően befolyásolja majd a német helyzet alakulását. Megbízta tehát Burgiot, hogy Lajos 'király támogatását is nyerje meg az ügy számára. A tárgyalások Szalkay hathatós közbenjárására nyomban meg is indultak Campeggio legátus vezetése alatt. Lajos 1524 júliusában országgyűlést hívott össze Prágába. Szalkay, aki legutóbbi csehországi tartózkodása alatt rendkívüli tekintélyre tett szert az ottani rendek előtt, maga nem lehetett jelen az országgyűlésen, mert itthon volt rá szükség. Helyette az ügybuzgó és igen művelt Brodarics István utazott Prágába, hogy részt vegyen a tárgyalásokon.8) Az országgyűlésen a katolikus és kelyhes rendek szövetséget kötöttek a pikardok és a lutheránusok ellen. Majd a vallási egység megtárgyalására került a sor. A tanácskozásokkal egyidejűleg az országban megindult a pikardok és lutheránusok üldözése. Szeptemberben Budára érkezett Károly münsterbergi herceg, a kelyhesek vezére, és a királytól még szigorúbb eszközök elrendelését kérte, ■0 Theiner: i. m. XI. 608. 1. ’) Ortvay: i. m. 97. 1. s) Theiner: i. m. II. 639. 1. ■) Fraknói: Magyarország a mohácsi vész előtt. 84. 1. s) Burgio 1524. júl. 18-i jelentése, Mon. Vaticana, s. II. Ti. 3. 1.
