Balogh István: Szalkay László esztergomi érsek †1526 (1942)
34 sen összejött rendek azonban kijelentik, hogy Lajost nagykorúnak tekintik, akinek nincs szüksége gyámkodásra, hanem a melléje adott országtanáccsal fog kormányozni. A tanács 28 főből áll, a tagok között 6 egyházfő, 6 vüági főúr, és 16 köznemes szerepel. Az egyháziak között ott találjuk Szalkay László váci püspököt is,3) aki ettől kezdve egyre nagyobb szerepet visz az országos ügyek intézésében. Öt választják meg kincstartónak is, akinek kezébe az országos jövedelmek befolynak, azzal az újítással, hogy a hadakat is ő fizeti, nem a megyék, mint eddig. Az új rendelkezés megokolása: egy embernél nem veszhet el oly könnyen a pénz, mint előbb a sok kezelőnél.4) Hivatala gyakorlását nyomban meg is kezdi. Nemsokára királyi vizsgálóbíróként jár el abban a viszályban, amely a turóci és liptói ispánok és a hegyüakók között tört ki a földek és erdők jövedelmei miatt.5) Lajos első éveiben a belső ziláltság eddig nem látott magas fokra emelkedik. A királyi hatalom mit sem ér, de a rendek maguk sem tudnak mihez kezdeni. A köznemesség ellenszenvvel figyeli az idegen befolyás növekedését, de nem képes egységes nemzeti pártot kialakítani. A király nevelését György őrgróf és Bornemissza János intézik, de a vezetés kicsúszik a szigorú és becsületes magyar főúr kezéből, és a király mindjobban hajlik az életkedvnek szabad folyást engedő, bőven költekező és nagyokat mulató őrgróf felé, aki az udvart megtölti németekkel, haszonleső udvaroncokkal és kétesjellemű léha emberekkel.6) Thubero azt írja erről a korról, hogy »bujálkodás, tétlenség, viszálykodás, pénztelenség és királymegvetés jellemzik«.7) Szalkay Lászlót, ekkor még nagy pártfogója Szatmári György hatása, később egyéni állásfoglalása és pártállása a Habsburgokkal élénk kapcsolatot fenntartó udvari párthoz fűzi. Politikai meggyőződése eléggé befolyásolható, oda hajlik, ahonnan többet remél, márpedig a király mellé adott országtanács kormányzása idejében Szatmári adhatott legtöbbet. Suriano nemsokára így ír e tanács gyakorlati működéséről: »Az első kormányzó a pécsi püspök«, majd: »az összes tanácsnokok között fő a pécsi püspök«.8) A zavaros viszonyok között tág tér nyílik ,az egyéni boldogulásra, amit a renaissance szellemében nevelkedett, átlagon felüli 3) Marino Sanuto, M. Tört. Tár. XXV. 47. 1. ■0 u. o. 47—48. 1. 5) DL. 22811. e) Mon. Vat. s. II. T. I. 159. 1. 7) Thubero: Commentaria, 1. XI. p. II. pag. 361—62. 1. s) Suriano: 1516. dec. 18-i jelentése, Marino Sanuto M. Tört. Tár. XXV.
