Balogh István: Szalkay László esztergomi érsek †1526 (1942)
35 tehetséggel, diplomáciai érzékkel és vasakarattal bíró egyének sietnek kihasználni: a Mediciek, Borgiák példája túlságos vonzó erőt gyakorol az ilyenekre; hatalom és dicsőség, emberi nagyság az ő ideáljuk. A renaissance ember számára a boldogulás felé vezető úton az alkalom mindig a legnagyobb (kísértést jelenti: aki megragadja, célt ér, aki kiengedi kezéből, elszalasztottá az emelkedés lehetőségét. Ez az elgondolás vezette Mátyást, ha sokkal nagyobb távlatokban is, és fűtötte Bakóczot, Szatmárit és szellemi örökségük hordozóját, Szalkay Lászlót is. Míg ők egyéni politikájukat szövik, az országos ügyekben egymást követik a legkülönbözőbb rendelkezések, amelyeket senki sem vesz komolyan. Az 1518-i rákosi diétán a köznemesség elvonulása után a főrendek átalakítják az országtanácsot. 4 új egyházfőt és 4 új főurat választanak be, kihagyva a 16 köznemest.9) A tanács nem felelős senkinek, és az egész vonalon szó sincs ellenőrzésről, kivéve a kincstárnokot, pedig egyedül ő szolgál eskü alatt. A tolnai diétán viszont a köznemesség alkotja meg pontjait az urak nélkül. Követeh az ellenőrzés bevezetését és a török elleni háború céljaira a pénzügy és hadügy teljes fölkarolását. Ennek szoros folytatása a bácsi diéta, ahol főleg a török kérdés kerül tárgyalásra. A kincstartótól számadást követelnek, mire Szalkay lemond és a jövedelmek további kezelését két országos kincstartó mellett hívének, Várady Pálnak adja át.10) A rendi kormányzás gyengeségét jelzi, hogy az országgyűlési törvények érvényét időre állapítják meg: rendesen egy évre, a bácsi diétán három évre. Mikor aztán újra összejönnek, azon vitáznak, kit terhel a felelősség a határozatok megnemtartásáért. A köznemesség, amely nem egyszeri anyagi okokból sem tudja kivárni a gyűlések végét, azzal távozik, hogy a nélküle hozott törvények érvénytelenek. De hiányzik a politikai elhivatottság és a tehetség a főuraknál is. Így lehetséges, hogy a magyar állam bajainak orvoslásán idegenek, Miksa és Zsigmond gondolkoznak. Az urak pedig hol egyéni, hol pártérdekből egyességeket kötnek egymás között a kormányzásra vonatkozólag. Erőskezű király alatt ez még haszonnal is járna. De nem így Lajos idejében, akinek császárrá választása érdekében Rómában tárgyal Werbőczy, ugyanakkor, amikor Cuspinianus a király támogatását V. Károly számára szerzi meg itthon, mégpedig Szatmári és Szalkay hathatós támogatásával.11) o) Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. 21. 1. Fógel: II. Lajos udvartartása. 45. 1. ii) Tóth—Szabó: Szatmári György prímás. 228—232. 1. *3