Balogh István: Szalkay László esztergomi érsek †1526 (1942)
12 mezőben liliom, a felsőbben kiterjesztett szárnyú madár (hattyú?). Ugyanerre mutat az a tény is, hogy Lászlónak két fivére vitézi pályára lépett, amelyen e korban mindenki megalapozhatta szerencséjét ősi címere és jó kardja révén: Márton 1527-ben Eger várát védte János király szolgálatában, míg Balázs 1552-ben a hevesmegyei szarvaskői vár kapitányaként szerepel.6) A gyermek László fényes tehetségei — jórészt ezeknek köszönheti későbbi gyors emelkedését — elég korán előtűntek. Iskolai tanulmányai megkezdésénél két választása volt: ha polgár-ember akar maradni, mehet a városi iskolába, ahol megtanul mindent, amire a polgári életben szüksége lehet. Ha magasabbra vágyik, ha egyházi pályára akar lépni, vagy főúri, esetleg a királyi udvarban szeretne tisztségeket betölteni, akkor az alaposabb és magasabb színvonalú kiképzést biztosító kolostori vagy káptalani iskolák egyikét kell választania. Szalkay gyermekkorában már országszerte virágzott a renaissance által kitermelt humanista kultúra, amely a tudományos képzésben is éreztette hatását. A humanizmus az embert önmagában nézte: képességeit, tudását iparkodott fejleszteni. Szolgálatába szegődtek az iskolák — bár még középkori lelkiséggel és erős természetfölötti beállítottsággal — és főleg az egyetemek. Itt nyerték kiképzésüket a papok is tudományos felkészültségük nagy előnyére, de nem egyszer a lelkiség rovására. Főpapi székekben gyakran látunk ebben az időben igazi tudósokat, a művészet és a tudományok bőkezű pártfogóit, akik a humanista műveltség csülogó köntösében pompázva nem egy tehetséges és nagyravágyó ifjú előtt szolgálhattak követendő pédákul. Mi volt az ifjú Szalkay terve a jövőt illetőleg, amikor tanulni kezdett, nem tudjuk, de mint diákot a sárospataki ágostonrendiek kolostori iskolájában találjuk. Patakon ezidőben három szerzetes- rendnek volt kolostora: a domonkosoknak, ferenceseknek és ágoston- rendieknek. Mindhárom tarthatott fenn iskolát, mégis úgy látszik, hogy Szalkay az ágostonosok virágzó humanista iskolájában tanult. Ezt először Lányi—Knauz Magyar egyháztörténelme állítja, a forrást azonban nem nevezi meg.7) Átveszik tőle mások is: Franki, Fógel, újabban Horváth János.8) Viszont Zelliger és utána Szinnyei9) e) Nagy: u. o.; Szirmay: u. o. i) i. m. I. 534. 1. 8) Franki: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. sz.-ban. 145. 1. ») Fógel: II. Ulászló udvartartása. 50. 1. ,s) Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. 195. 1. ») Zelliger: i. m. 498. 1. Szinnyei: i. m. 354. 1.
