Balogh István: Szalkay László esztergomi érsek †1526 (1942)

13

csak annyit tud, hogy Sárospatakon tanult. Legújabban Korcsmáros kutatásaiból tudjuk, hogy ezidőben a lelkipásztorkodással foglalkozó pataki ferencesek aligha tartottak fenn oly magas színvonalú iskolát, mint amilyenbe Szalkay járt; a domonkosok hasonló színvonalú iskolájáról a legszorgosabb kutatás is kétséget hagy, bár iskolájuk bizonyára volt. Ellenben virágzó humanista iskolát vezettek ezidőben Patakon az ágostonrendiek, s ez teljesen megfelel annak a képnek, amelyet Szalkay tankönyve után az illető intézetről festhetünk.10)

Szalkay, akinek páratlan műveltségét a humanista tudósok és költők egész serege rajongva dicséri,11) egész kiképzését ebben az iskolában nyerte, külföldi egyetemeken sohasem járt. Ezt, a valóban alig hihetőnek látszó tényt egyesek, így Zelliger és Szinnyei, nem is fogadják el.12) De a leghitelesebb bizonyítékot kapjuk erre vonatkozólag ikortársának, a színes tollú humanista költő, Ursinus Veliusnak írásából, aki »Naenia« című verses kötete élére két Szalkay-epigrammát helyezett, hogy lássa a külföld is, müyen tehetség nevelkedett Pannónia földjén.13)

Ellene mond külföldi tanulmányainak az is, hogv oly szerény viszonyok között élő szülők gyermeke csak valamely pártfogó főpap vagy főúr költségén tanulhatott volna idegenben. De erről semmi emlékünk nincs és ő maga sem említi. Egész életében bizonyos rátarti büszkeséggel töltötte el az a gondolat, hogy saját hazájában talált lehetőségekkel, és saját ereje révén vitte oly sokra. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a pataki ágostonrendiek iskolájának legszebb dicsérete Szalkay gyors és szédítő pályafutása.

Művelődéstörténeti szempontból páratlan, de jórészt még kiaknázatlan érték számunkra, Szalkaynak saját kézírású tankönyvül használt diáriuma, amely a nevezett iskola 1489—90. tanévi tanulmányi anyagát tartalmazza.14) Ez a legrégibb ránkmaradt iskolakönyvünk, egyben ebből a korból az egyetlen ilynemű emlék, mert a kor összes tanulmányi feljegyzései, tankönyvei, és oktatásügyi

1») Korcsmáros: i. m. 38., 55. és 84. 1.

11) Ursinus, Calcagninus, Cricius, Piso.

12) Zelliger: Egyházi írók csarnoka 498. 1. — Szinnyei: Magyar írók. XIII. k. 35. is) L. Ábel—Hegedűs: i. m. 460. 1.

ii) A kézirat megtalálható az esztergomi föegyházmegyei könyvtárban M. S. S. II. 395. jelzés alatt.

Eddig feldolgozott részei: 30/a—63/b lap: Bartha Dénes, Szalkay érsek zenei jegyzetei kolostoriskolai diák korából. — Budapest, 1935. és 168/a— 258/a lap: »Rhetorica de dictis Tybini oratoris«. L. Nyelvtud. Közlemények XXV. k. 452—459. 1. — Ismertetve: Magyar Könyvszemle. 1882. évf. 306. 1.