Priegl Judit: Struktúraelemzés az Esztergomi Babits Mihály városi könyvtárról. Vezetéselméleti évfolyamdolgozat (1998)

• Lakótelepi könyvtár: Budai Nagy Antal u. 2. (1983)

• Szentgyörgymezei olvasókör klubkönyvtára: Andrássy J. u. 23. (1961)

• Pilisszentléleki fiókkönyvtár: közösségi ház Hunyadi u. (1995)

Az intézmény eddigi története röviden összefoglalva:

Esztergomban az első nyilvános könyvtárat 1950-ben alapították. Korábban az ún. nagy gyűjtemények léteztek, mint például a Simor Könyvtár, a Bibliothéka, a különböző középiskolák könyvtárai, a tanítóképző, a Múzeumi Régészeti és Történelmi Társulat könyvtára, amelyek kielégítették az Esztergomban lakó értelmiségi rétegnek a könyv iránti igényét. Természetesen a városban jelen voltak az értékes magángyűjtemények, házi könyvtárak is. Az ún. hagyományos kisközösségi könyvtári hálózat is élt a két világháború közötti időben. Minden olvasókörnek megvolt a maga kis könyvtára, azonban az állomány gyarapítása teljesen esetleges volt. Ebből következik, hogy a tagság aktív része gyorsan túljutott a hozzáférhető könyvmennyiségen. Ezek az olvasókörök szervezték a város társadalmi életét is, de nem igazán könyvcentrikusan.

Az esztergomi városi könyvtár működését 1952. január 1-én kezdte meg, Balassi Bálint Könyvtár néven. Megelőzően egy középiskolai fiúkollégium első emeletén voltak elhelyezve a könyvek. A könyvalap jelentős részét a Megyei Könyvtártól kapták, és az ún. Hellischer gyűjtemény tartozott az első készlethez, amely ma is a könyvtár tulajdona. Az intézmény igazgatója Martsa Alajos volt, aki úgy kezelte a könyvtárat, mint friss információt adó intézményt. Csak az értékes könyveket vásárolta, nem a mennyiséggel foglalkozott. Az olvasók száma is alacsony volt. A szellemi élet azonban az 1950-es évektől a könyvtár köré szerveződött Esztergomban. A könyvtár találkozóhellyé vált, gerjesztője lett minden olyan folyamatnak, amelyek értelmes emberek között elindulhattak. A könyvtári funkció mellett politikai, közéleti, érdekvédelmi hivatalként is működött az intézmény. Teret adott író-olvasó találkozóknak, kiállításoknak is, amelyek Martsa Alajos személyes ismeretségei alapján szerveződtek. Volt itt kiállítása többek között Szántó Piroskának, Czóbel Bélának, megfordult itt Kassák, Tersánszky, Féja Géza és még sokan mások. Voltak érdekes könyvkiállítások is. Ezenkívül tágabb témákból, mint csillagászat, természettudományok is szerveztek előadásokat, beszélgetéseket. Martsa élen járt a helytörténeti gyűjtésben és kutatásban, valamint a hagyományőrzésben.

Sajnos a könyvtár épülete (a volt Magyar Király Szálloda, a Kossuth Lajos utca 25. szám alatt), nem volt alkalmas könyvtárnak, a falai vizesek voltak, a termei szűkek. Ezért az igazgató mindent elkövetett, hogy a könyvtárnak egy minden szempontból megfelelő épületet találjon.

1. terv: a város főterén álló Gróh-ház. Az épületet nem kapta meg, mert annak lakóit (három család) nem tudták elhelyezni.

1954-ben a könyvtárnak otthont adó épületet életveszélyesnek nyilvánították. Egy év kényszerszünet következett.

2. terv: MÁVANT Vállalat laktanyája, a Bajcsy Zsilinszky Endre utcában. Ez szintén nem valósult meg.

Időközben a könyvtár folytatja működését a régi épületben, bár annak adottságai továbbra sem kielégítők. A megoldást egyenlőre kényszerintézkedésekben látják. Például: a gyermekeknek és a felnőtteknek külön kölcsönzési időt vezetnek be.

3. terv: Megyei Építő Vállalat munkásszállója, amely a Kossuth Lajos utcában található. 1960-ban ezt a javaslatot is elutasítják.

A következő évben, 1961. május 26-án azonban a városi tanács határozatot hoz, melynek értelmében új könyvtárépületet kell létesíteni Esztergomban. 1962. november 13-án megtörténik a helykijelölés a Duna-szigeten. 1963. augusztus 8-án kiadják az építési tervet, s