Priegl Judit: Struktúraelemzés az Esztergomi Babits Mihály városi könyvtárról. Vezetéselméleti évfolyamdolgozat (1998)

hamarosan megindul a kivitelezés. Az építési munkálatok hosszas viták, többszöri félbehagyás után 1967. október 15-én fejeződnek be. Két nap múlva megtörténik a műszaki átadás. Az olvasóközönség 1967. november 7-én veheti birtokba az új, modem és szép épületet, mely kétszintes, az alsó szinten található a gyermekkönyvtár és a raktárhelyiség, a felsőn a felnőtt részleg és az irodák. A gyermekek és a felnőttek akkor 25 380 kötet közül válogathattak. Az új kölcsönzési módszer, a szabadpolcos elrendezés és a nagyobb szakszerűség következtében gyérültek az olvasó-könyvtáros kapcsolatok, sokan, foként az idősebbek sokáig nem is keresték fel az új épületet. 1971-ben új nevet vett fel a könyvtár, Babits Mihályét.

A könyvtár ma Esztergom városközpontjának a közvetlen közelében helyezkedik el a Prímás szigeten. A szigetet a várossal a Kis Dunán átívelő legforgalmasabb híd, a Bottyán János híd köti össze. Sajnos távol esik a város főbb lakóterületeitől, de a Prímás-szigeten, található a város legnagyobb, közművelődési-szabadidős központja melynek szerves része a könyvtár ( az itt található létesítmények még a Gyakorló Iskola, Városi Zenede, Kolping Család Egyesület Ifjúsági Háza, Sportcsarnok valamint különféle sportpályák.).

1972-ben Martsa Alajos nyugdíjba ment. A megüresedett állást meghirdették, de nagyon sokáig egyetlen pályázat sem érkezett. Végül 1975 márciusában Nagyfalusi Tibor lett a könyvtár igazgatója, aki ebben az évben ment nyugdíjba. Gyűjtőmunkám kezdetén 8 hónapos felmondási idejét töltötte.

Pályázatában, amelyet az igazgatói állás meghirdetésekor nyújtott be 1993-ban, (utoljára ekkor hosszabbították meg kinevezését) így fogalmazza meg vállalásait:

A szintentartás feladatai:

1. Jogszerűség rendezése (alapítóokirat elkészítése, működési és szervezési szabályzat elkészítése).

2. A személyzeti munka revíziója (kollektív szerződés).

3. Munkaerő és bérgazdálkodás revíziója.

4. A közönségkapcsolatok folytatása, megújítása (az általános és középiskolákban helytörténeti kutatás, fórumok).

5. A könyvállomány revíziója.

6. Folyóiratok revíziója (szerzés, megőrzés, köttetés, tékázás).

7. Katalógusrendszer folyamatos karbantartása.

8. Raktározás és a munkahelyek terének növelése.

A fejlesztés alapvető feladatai:

1. A munkahelyek korszerűsítése (gördülő állványok)

2. A számítógépes nyilvántartások kifejlesztése, kapcsolódás a különböző hálózatokhoz.

3. A szövegszerkesztő programon alapuló szolgáltatás kifejlesztése.

4. Továbbképzés.

5. Audio-vizuális eszközök korszerűsítése.

6. A muzeális Helicher-gyűjtemény rendezése.

7. Részvétel pályázatokon.

8. Helytörténeti munkák szerkesztése, kiadása.

m