Zolnay László: Románkori templom a komárommegyei Bajóton - Kézirat (195?)

-2­1./ ki oldalának - általunk - kibontott , régóta elfalazott oldalajtaja az érett gótika stílusjegyeit őrzi* 3, ha figyelaabevesßzük a templomtoronynak azokat a - románkori ablakok elfalazása után kialakított - ablakréseit, amelyek, mint ke, kény kilövőrések a románkori ablakok alatt, három oldalon és két szinten is Je­lentkeznek, az épület történetének négy periódusa áll előttünk: 1./ a románkori torony és templomhajó építésé nck kora, 2./az északi turenyoldal gótikus oldal- ajtaja, 3./ a kilövőrés szerű, ablakok kialMkit ásónak kora, 4./ a 3CVTII. század­ban kialakított mai, barokkos templomkép* A templomot a dé li irányban, máig Jól láthfctő, egykor támpillérékkel meg­erősített bástya vette körül. A nyugat, dél és kelet felé erősen lejtős tempi' domb északi irányban egy, a templomdoabbal összefüggő, mintegy 200 négyzetmé­* tér kiterjedésű, erősen tagolt dombfennsikhoz csatlakozik* A terep mai lakóinak elmondását sűrűn található felszíni szórványleletek hitelesítik: a templomot te»/ 2./ me tő övezte s észak felé a dombf ennsikon régi kőépltkezés nyomai mutatkozna«:. Bajót történetének okleveles adatai segítenek hozzá a templom építészet törte­neti priódusai pontosabb darálásához, de ezen túlmenően néhány érdekes bepili» \ flH tást adnak középkori művelődéstörténetünk egy-egy szakaszába is. Kézai Simon krónikája említi azt, hogy a Bagymartoni, illetve Bajóti család ősei, Simon és Bertrand spanyol lovagok, Imre király feleségének, Aragónia?. K0nstanciának kíséretében kerültek Magyarországra /1198/. Kézai novelliszti* érdekességgel mondja el Simon és Bertrand eredetét s mondái etimologizálásst számaztatja birtokuk, az esztergommegyei Bajót nevét bizonyos Bojot neve. tu-4./ pániai várukról. Szerinte nővérük, a "világszép" Tota kisasszony, aki, mir* udvarhölgy Konrád fia Benedek magyar főember neje lett, Imr- királytól és h, .4 mm mmmm mmmm 1. /A gótikus templomajtó kibontásában Váczy-Rttbschl Antal főmérnök /Esztergom, ás p«hér Gábor kőművesmester /Bajót/ volt a segítőtársam. 2. /7.Ö. Villányi 8zaniszlő:3é hány lap Esztergommegye és város múltjából, -&zter­gom, 1891* 87. lap. I 3. /Szlávik Mihály ált. isk. igazgató /Bajót/ emliti, hogy a templomtól ész&krafek­vő iskolaépület táján boltíves pincékre akadtak. 4. /Bajót neve, a kürnyé ki Bajna és Baj falvak nevével együtt törökös gyík. í 1 f L

Next

/
Oldalképek
Tartalom