Prokopp Gyula: Packh János, 1796-1839 (1974)
Jelentésének további részében áttér Hüppniann a Packh vezetése alatt folyt építkezés hiányainak ismertetésére. Egyebek között szemére veti Packhnak, hogy rendetlenül és pazarló módon vezette az építést, mellőzte a szokásos állványzat készítését és célszerű gépek használatát, viszont feleslegesen sok és költséges modellt készíttetett. A legköltségesebb modell, a Szt. Anna templom, teljesen elhibázott alkotás. Még legelfogadhatóbb része a dór oszlopokon nyugvó előcsarnok, de ez is hibás, mert mellőzte a triglifeket és metopákat. A bazilika külső burkolására használt szamárhegyi kő nem megfelelő, néhány év alatt tönkre fog menni, a belső sima márványborítás pedig csűrhöz hasonlóvá tette a templomot. A Szt. István-kápolnára mond ugyan néhány hűvösen elismerő szót[67], de azért itt is vannak kifogásai: a „római stílusú dór oszlopok" helyett jón oszlopokat kellett volna tenni, az oltárépítményt pedig sokkal jobban és ízlésesebben lehetett volna megalkotni. A templom külső falának szobrászati dísze igen gyenge kivitelű, de még ennél is nagyobb hiba, hogy vegyes stílusú. A templom hátsó oldalán velencei stílusú ablakok vannak, körülöttük pedig római stílusú díszítés [68]. Az oldalkápolnák ablakainál az alsó dombormű római, a felső pedig mór ízlésű [69]. A számos hiba között azonban a legsúlyosabb, hogy Packh gerendákat épített be a négy főpillérbe és az ezeket összekapcsoló bolthajtásokba. Jelentésének befejező soraiban Hüppmann feleslegesnek mondja a kamarának azt az intézkedését, amely megengedi Packhnak, hogy ő is készítsen tervet. Kijelenti, ha a kamara Packh tervét fogadná el és reá bízná az építés vezetését, akkor az igazgatóság magára hagyná az esztergomi építkezést, mert” „nem kíván seimni további kapcsolatban maradni egy olyan emberrel, aki rendes pallér sem volt, annál kevésbé mester és akinek semmi joga sincs arra, hogy építésznek nevezze magát”. Szeptember végére Packh is elkészült a tervvel és a költségvetéssel, amely magában foglalta a templom belső m 30. — A dunai homlokzat 31. A főhajó és az oldalkápolnák keresztmetszete 32. — A kupola keresztmetszete díszítését és a berendezést is. Az 1832. október i-én kelt jelentése mellékleteként 16 rajzot és tíz füzetnyi magyarázó szöveget, illetőleg költségvetést terjesztett a kamara elé, megemlítve, hogy a szükséges nagyszámú részletrajzot a terv elfogadása után fogja elkészíteni. Az egyik füzet, mely a „Gewölbmechanische Resultate” címet Viseli, nem kevesebb, mint 241 számítást foglal magában. A bevezető sorokban így jellemzi munkáját: „Alulírott teljességgel meggyőződött arról, hogy most nem olyan tervet kell a magas döntés elé terjeszteni, amely az építészeti formák gazdagságával akar kitűnni, hanem amely célszerű és gazdasági, fizikai, valamint építészeti tekintetben a legelőnyösebb. Ezért arra törekedett, hogy elhagyja a kupoladob külső díszítését és csökkentse a kupola magasságát” (ti. a Kühnel által tervezett magassághoz képest). Elhagyta tehát a dob körüli oszlopokat és a „dór terv” kupolájánál magasabb, de Kühnelénél alacsonyabb (a laternával együtt 37 1/2 öl) kupolát tervezett. Alacsonyabbra vette a tornyokat is és azokat — teljesen elhagyva az átjárókat — szorosan a templom törzse mellé illesztette. Az előcsarnokot — miként márciusi javaslatában tette — ezúttal is 8 oszlop szélességűre vette, de a kettős oszlopsorból csak egy sort tartott meg (zg — 32. képek). Költségvetésének végösszege 736 765 ezüstforint az alábbi részletezés szerint: a templomtest kőfaragó- és kőmívesmunkája anyaggal együtt 175 942 forint, a kupola 105 348 forint, a tornyok 101 823 forint, a belső díszítés és berendezés 353 652 forint. 1833 tavaszán Packh Bécsben töltötte szabadságát. Ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy az udvari építési 2 19
