Prokopp Gyula: Packh János, 1796-1839 (1974)
33- Pietro Nobile terve a bazilika építésének befejezésére — Kupolával, tornyokkal, és előcsarnokkal hivatalban ( Hofbauamt) érdeklődjék az esztergomi épí- kezés ügye felől. Itt Pietro Nobile [70], az építési hivatal tanácsosa volt az építkezés ügyének előadója. A nála tett látogatás alkalmával szerzett tudomást Packh a Hüppmann által ellene emelt vádakról. Esztergomba visszatérve június 15-én kelt beadványában vizsgálat elrendelését kérte a kamarától a vádak ügyében. Fél évnél több idő telt el e kérelem benyújtása óta és több mint egy év az újabb tervek felterjesztésétől, anélkül, hogy Packh bármilyen választ kapott volna. Ezért 1834. február 28-án újabb kérelemmel fordult a kamarához. Ebben ismét előadta az építkezés történetét Rudnay haláláig, elpanaszolta az építési főigazgatóság rendelkezéseit, az őt ért sérelmeket és nem utolsósorban a félbenhagyott épület romlását. Kérte, rendeljék el a munka újrakezdését az ő vezetése alatt és állítsák vissza az építési hivatal korábbi önállóságát, hogy csakis a kamarának legyen alárendelve. Ekkor végre válaszolt a kamara, még pedig elég gyorsan, de válasza nem volt egyéb, mint hogy meg kell várni a „legfelsőbb elhatározást”. Június közepén azonban mégis történt annyi, hogy a bécsi udvari kamara (k. k. allgemeine Hofkammer) kiküldte Nobüet Esztergomba azzal a feladattal, állapítsa meg a korábbi építkezés esetleges hiányait és tegyen javaslatot azok megszüntetésére, továbbá tökéletesítse Packh tervét és dolgozza ki a továbbépítés menetrendjét. Nóbüe helyszíni vizsgálata július 28-tól augusztus n-ig tartott. Vele együtt részt vett a vizsgálatban Krup- lanicz Simon, az érseki birtokok jószágigazgatója és Hüppmann Ferenc mérnök. A bizottság előbb meghallgatta Packhnak az építkezésről szóló tájékoztatóját, azután 23 kérdőpontot állapított meg, amelyekre Packhnak írásban kellett válaszolnia. Azután Packh távollétében kihallgatták azokat a mesterembereket, akiknek közléséit Hüppmann felhasználta vádjai összeállításánál, végül — most már Packh jelenlétében — megtárgyalták Packh válaszát és több ízben szemlét is tartottak. Ezek során még az egyik főpillért is kibontották több láb mélységben. A vizsgálat lényegében Packh igazolásával végződött. Egyedül a vegyes stílusú faldíszítményeket találták el- távolitandónak, ezek azonban Kühnel rajza után készültek. Ezenkívül még két pontnál volt Nobile azon a véleményen, hogy ő más megoldást választott volna. Ezek egyikét — Hüppmann legsúlyosabb vádját — röviden ismertetjük, hogy képet adjunk a vádaskodás alaptalanságáról. Megállapította ugyanis a bizottság, hogy a főpillérek építésekor a pülérek tömegét keresztülszelő szárítócsatornákba valóban gerendákat helyeztek el, nehogy a munka közben lehulló törmelék eltömje ezeket a járatokat, de mihelyt egy-egy ilyen csatorna elkészült, a gerendát kihúzták belőle. Mikor pedig a pülére- ket összekötő boltozatok építésére került a sor, egy-egy négy öl hosszú vörösfenyő-törzset erősítettek a pillérek felső részébe, hogy ezek tartsák azokat a pallókat, amelyek a pülérek közötti közlekedésre, valamint a felvonószerkezet elhelyezésére szolgáltak. Ezeknek a fenyőtörzseknek a befalazott része valóban bennmaradt a pillérben, de ennek semmi káros következménye nem lehet, mert a fenyőtörzs keresztmetszete mindössze 1/800 része a pillér keresztmetszetének. Ezen a módon viszont megtakarították a talajon nyugvó állványzat felépítésének jelentős költségét. Nobile mindössze annyit jegyzett meg, hogy ekkora takarékosságra talán mégsem volt szükség és csodálja, hogy nem történt baleset ezen az állványon. A vizsgálat befejezése után Packh kérte a kamarától, adjon igazolást a vádak alaptalanságáról, továbbá rendelje el legalább a falaknak egységes szintig való felépítését és azoknak rendes tetővel való befedését, hogy az időjárás károsító behatását távoltartsák a templom belsejétől. Október g-én megismételte kérését és egyúttal szóvá tette azt is, hogy tervének kiigazítását illetően még semmi sem történt, jóllehet Nobile erre is megbízást kapott. Ehelyett — úgy hírlik — Nobile maga készít terveket a templomépítés redukálására. A túlságos redukciónak csak valami szükségépítmény lehet az eredménye. Ezzel szemben az ő legutóbbi terve, mely az eredeti tervhez képest igen mérsékelt, de mégis impozáns kupolát javasol, biztosítaná, hogy a bazilika az ország egyik monumentális temploma legyen. Inkább maradjon későbbre a belső kiképzés, csak maga az épület legyen befejezve. Erre a célra 300 000 ezüstforintos költségvetést terjesztett elő. Végső esetben az is elegendő volna, ha egyelőre csak a kupolát építenék meg. 1834. november közepén Nobile 12 tervet mutatott be a kamarának a templomépítés befejezése céljára. ' 1 34. Nobile terve kupolával és előcsarnokkal, tornyok nélkül 20
