Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988
25 Ez az intézkedés azt jelentette, hogy az 1898/99. tanévben első évfolyam nem indult, ezt kővetően pedig csak minden második évben indítottak osztályt. Az igazgató március 23-án terjedelmes beadvánnyal fordult az érsekhez, melyben a hozott intézkedés felülvizsgálatát kérte és engedélyt arra, hogy az általa vezetett intézet zavartalanul folytathassa működését. Beadványában az óvónői túlterhelést csak átmenetinek ítéli, sőt adatokkal bizonyítja, hogy az Esztergomban végzettekre az állástalanság nem jellemző, még akkor sem, ha többen már eleve tanítói munkakört vállaltak is. Érveinek alátámasztására név szerint számol el eddig végzett növendékeivel. Annak ellenére, hogy óvodában csak kisebb hányaduk dolgozik, a képzést szükségesnek tartja. E szerint - a kritikussá vált időpontig - 188 tanuló kapott óvónői diplomát. Közülük 62 lett óvónő, családoknál nevelőnő 28, tanítói oklevelet szerzett 1A, tanítóként működik 55, tanul 2, meghalt 2, férjhezment vagy állást nem vállalt 16, állást nem talált mindössze 9. Esztergom város polgármestere az 1898. március 31-én tartott városi közgyűlés határozata alapján ugyancsak kéri az érsektől az óvónőképzős fenntartását, mert szerinte eddig az intézet kifogástalanul működött. "Tiszteletteljes kérelmünk előterjesztésének különös oka az, hogy Esztergom városának amúgy is nagy szegénységgel küzdő közönsége ismét érezhető anyagi veszteséget szenvedne az által, ha az intézet redukáltatnék, mert a növendékek tekintélyes hasznot nyújtanak a város szegényebb sorsú lakóinak."/25/ A város felismerte tehát az intézetnek nemcsak kulturális, hanem gazdasági hasznát is. Erről tanúskodik az igazgatónak az intézet 10. évfordulóján kiadott évkönyvében írott tanulmánya is. E szerint eddig 46 esztergomi lakosú lány a szülők nagyobb költsége nélkül kapott óvónői diplomát. 316 nappali tagozatos tanuló lakott magánházaknál. Egy-egy tanuló átlag 400 koronát költött évente a városban lakásra, élelmezésre, könyvekre, ruházatra. 146 magántanulója volt 10 év alatt az intézetnek, akik évente pár napot töltöttek a városban. A diákok érezhetően fel