Zalka János: Magyarország primásának Arany-áldozata 1859. november 6-kán (1859)
36 magyar királyi egyetemnél. 1824. sept. 14-dikén a rosnyói székes- egyház kanonokává és a püspöki papnövelde igazgatójává neveztetett, a tanári tisztet ezentúl is teljesítvén. 1827. augustus 17-én boldog emlékezetű I. F e r e n c z császár s apostoli király által rosnyói püspöknek; 1838. nov. 19-kén V. Ferdinand ő cs. s apostoli királyi fölsége által pécsi püspöknek ; 1849. julius 21-dikén I. Ferencz József ő es. s apostoli királyi fölsége által esztergomi érseknek s Magyarország prímásának neveztetett ki. Ez utóbbi székét 1850. január 6-dikán foglalá el. 1852-ben ő szentsége IX. Pius pápa az esztergomi, kalocsai és egri érseki tartományok akkori határain belül székelő szerzetes rendek apostoli látogatójává, 1853. marczius 7-dikén pedig a romai szentegyház bibornokává tette, s 1854-ben nov. 16-dikán, midőn ő emi- nentiája Romában volt, átadá neki a bibornoki kalapot s ajeru- zsálemi szent keresztről czímzett áldozár-bibornoki egyházat. E hivatalokban működött ő Isten szent nevének dicsőítésére, a boldogságos szent Szűz s többi Szentek tiszteletének emelésére, a szentebb erkölcsök élesztésére, az egyházi, polgári, iskolai s nevelési ügyek fölvirágoztatására hivei között. Igen sokan vannak, kik az ő eminentiája által végbevitt nagyobbszerű ünnepélyekben részt vettek. Nem is kételkedünk, hogy kedvesen emlékeznek azon napokra, melyeken tisztelt személyét működni láták, s buzgósága által szivöket fölmelegítve érzék. A rosnyói, pécsi s esztergomi megyéknek alig van valamely része, hol ő főmagassága személyesen nem működött volna, tehát hol neve emlékezetben nem volna. Tettekben dús életéből, ama dús lombozatu terepély-fáról, legyen itt nehány pongyolán összekötött lomb — a hason tárgyak egy csoportozatba állíttatván — emlékeztetéslil azon hála- áldozatra, melyet ő főmagassága Istennek ezen s egyéb jótéteményeiért alázatos szívvel bemutatott.
