Zalka János: Magyarország primásának Arany-áldozata 1859. november 6-kán (1859)

~^r 37 j£'CA szentek tiszteletének előmozdítása körül.

1836. marczius 10-dike örökre nevezetes marad Rosny<5 városa s környéke katholikus lakosai előtt; mert e napon érkezett meg körükbe sz. N e i t vértanú teste. Boldog emlékezetű XVI. Gergely romai pápa küldé azt mélyen tisztelt arany-misé- sünknek, bogy ez székesegyháza kincseit gazdagítsa, ékességét nevelje, s a liivek buzgóságát Isten és megdicsőült Szentjei iránt öregbítse. Sz. Neit a Diokleczián-féle üldözésben vérzett el, mint életének virágában levő, körülbelül 25 esztendős, nemes származású ifjú. Teste 1819-ben február 22-kén a Kallisztus-féle romai temetőben találtatott föl ily föliratu vértartó üveggel : Neiti Martyris Christi. In pacem. Azaz : Neité, Krisztus vértanújáé. Bé- keségbe. Megérkezvén Magyarországba a szent ereklye, már Pozsonyban kitétetett köztiszteletre, innét pedig a rosnyói püspöki megyébe szállíttatott, s a papság és igen nagy számmal összesereglett nép kíséretében tovább és tovább haladván, ritka fénynyel vitetett be marczius 10-dikén Rosnyó városába, s még az évben pünkösd utáni 3-dik vasárnap nyilvános tiszteletre kitétetett. Ekkor egész héten a penitentiatartás szentségét kellőkép végzők s az imádandó Oltári-szentséget ajtatosan vevők teljes búcsúban részesültek. Ritka népsokaság gyűlt ekkor össze Ros- nyóra, és végezte ott ajtatosságát.

Hasonló lelki örömben részesítette ő főmagassága a pécsi híveket, midőn sz. Mór néhai pécsi püspök emlékét fölujítá, tiszteletének megerősítését Romában kieszközlé, és 1849-diki octoberhó negyedik vasárnapján képét a pécsi püspöki lakból nagy pompával a székesegyház templomába kiséré a megyei papság nagy részének s több vidéki egyházi méltóságnak és igen számos híveknek jelenlétében.

Nem kevésb lelki vigasztalást szerzett ő eminentiája Esz-