Zalka János: Magyarország primásának Arany-áldozata 1859. november 6-kán (1859)

35 ’s*'vn.

EMLÉK-LOMBOK FŐMAGASSÁGU ARANY- MISÉSÜNK ÉLETÉBŐL.

Nem föladata, sem szándoka e sorok írójának a fömagas- ságu arany-misés életrajzát adni ; az sokkal bővebb anyagot szolgáltat , liogysem ily rövid idő alatt, mint e munkácsijának létre jőnie kell, azt leimi lehetne. Miként dúslombozatu és gyümölcsökben gazdag terepélyfa, diszesíti ő a katholika egyházat. Számtalanok a tettek, melyekkel az egyház és haza előtt halhatatlan nevet szerzett magának. Rosnyó, Pécs és Esztergom, az egész Magyarhaza, ép oly büszkeség- mint joggal fogja őt magáénak hirdetni.

Scitovszky keresztelő János született 1785. nov. 1-sején Bélán, Abauj vármegyében. Elemi iskoláit Jolsván, a gymna- siumot Rosny ón végezte. 1804-ben a rosnyói püspöki megye papnövendékei sorába fölvétetvén, 1809. nov. 5-dikén Jászón, a franczia háború miatt ott tartózkodott pápai nuncius, S e v e- r o 1 1 i Gabriel, viterbói püspök, később bibornok által pappá szenteltetett. Nemsokára ezután a rosnyói iskolában bölcsészeti, két év után hittudományi tanárnak, jelesül az erkölcstan s lelkipásztorkodás tanárának, neveztetett. Ezalatt 1808-ban a bölcsészet, 1813-ban a hittudomány tudori koszorúját nyeré el a pesti

I