Kórházigazgatók Esztergomban I. - Kolos füzetek (2017)

LORINCZY REZSŐ Lőrinczy Rezső 1821. április 17-én született Esztergomban. Édesapja gombkötő mester volt, édesanyja - Niedermann Erzsébet - egy neves, jó­módú esztergomi családból származott. A belvárosi templom anyakönyvében „Rudolph Adalbert” névvel lett be­jegyezve. Öccse József / 1823-1858 / szintén orvos lett. Diplomamunkáját, melynek címe: Orvosi értekezés avörhenyről „háládatos öccsének” ajánlotta. Rezső 1845-ben végzett a pesti egyetemen. Az ő diplomamunkájának címe: „Orvostudori értekezés a tüdőlobról” címet viselte. Az egyetem elvégzése után szülővárosában indította el orvosi praxisát. Precízen vezetett feljegyzései arról tanúskodnak, hogy sokan keresték fel, korának népszerű doktora volt. Az utókor számára naplójának kétségtelenül a legfontosabb bejegyzése 1848. szeptember 5-én történt: „4 és 5 óra közt délután GrófSzé- csényi Istvány Miniszter a gőzhajó kiálló hídjá- róla Dunába ugrott, de szerencsésen kifogták.” A legnagyobb magyar nevét helytelenül írta és életének ezen eseményére később sem tért vissza. (- Köztudomású, hogy a Széchenyiek ahányan vannak, annyiféleképpen írják a nevüket, az első segélyt adó vízbe fulladástól mentő Lőrinczy doktor pedig, nem tudta megtudakolni a fuldokló gróftól nevének pontos írását. Történelmi kérdés, hogy Széchenyi gróf a legnagyobb magyar öngyilkos lett vagy az oszt­rák titkosrendőrség végzett vele? Dr. Lőrinczy Rezső orvosi naplója bizonyíté­ka annak, hogy gróf Széchenyi István öngyilkosságot kísérelt meg korábban. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom