Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói II. - Kolos füzetek (2016)

ESZTERGOM SZAB. KIR. VAROS

Esztergom városa a XIX. század végére óriási fejlődésen ment keresztül. A teljesség igénye nélkül, csak néhány adat a fentiek alátámasztására. Átadták az Esztergom - Almásfüzitői vasútvonalat (1891), bevezették a telefon szolgáltatást (1893), megnyílt a Kisdedóvó (1893), megkezdődött a laktanya építése (1894), átadták a Mária Valéria hidat (1895), az Esztergom- Óbuda vasútvonalat (1895). Egyesült Esztergom királyi városa Szentgyörgymezővel, Vizivárossal és Szenttamással (1895), felavatták a Kolos - ma Kossuth - hidat (1897), elkészült a Takarékpénztár palotája és a Gimnázium (1898), megnyílt a Korona Szálloda (1899), egyre kevésbe tudta már ellátni a közkórházi feladatokat.

1892-től egyre többen és többen vetették fel egy új kórház építésének szükségességét. A kellő pénzalapot azonban csak lassan és nehézkesen sikerült megteremteni.

1894 tavaszán Bisutti József és Grósz Adolf felajánlotta a város számára a Német utcában levő ingatlanokat (ház, szőlő, szántóföld) összesen 3 holdat 5000 forintért. Bár egyesek az új tanítóképzőt látták volna e helyen szívesen, a kérdés nagyon hamar eldőlt: itt fog felépülni az új Esztergomi Közkórház.

Mintegy 10 éves előkészületi munka után 1900. július 10-én tették meg az első kapavágást. Az épület együttes if]. Bobula János tervei alapján Pfalcz József kivitelezésében valósult meg. Elévülhetetlen szerepe volt az új kórház létrejöttében dr. Gönczy Béla igazgatónak és Tiefenthal Gyula városi főmérnöknek is. 1902. szeptember 2-án tartották meg a végső zárókőletételi ünnepséget.

Esztergom Városa tehát az optimális helyszín biztosításával alapvetően járult hozzá, hogy új közkórház épülhessen.

(Forrás:

Osvai: László: Az Esztergomi Kolos Kórház története 1902-2002)

7