Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói II. - Kolos füzetek (2016)

LUCZENBACHER PÁL (1818-1900)

A Luczenbacher család ősei a török kiűzése után Németalföldről telepedtek le Magyarországon, Szobon. Kezdetben halászattal, majd bor és faáru kereskedelemmel foglalkoztak. Luczenbacher János volt az esztergomi érsekség és főkáptalan erdeinek kizárólagos bérlője. Életében nagy vagyont halmozott fel. 1845. november 5-én hunyt el ...”a szegény halászlegényből saját szorgalma által 300 000 fi: birtokra vergődött”

2 fiúgyermeke - János és Pál vitte tovább az üzleti ügyeket. A két testvér közül

János nem lett hosszú életű és fia is 11 évesen halt meg, így Luczenbacher Pál (1818-1900) és utódai lettek a név örökösei. Luczenbacher Pál a Hont megyei Szobon született 1811-ben Luczenbacher János és Einczinger Teréz házasságából. Elemi és középiskoláit Esztergomban végezte, majd Nagyszombat volt a további tanulmányainak a színhelye.

1861-ben Szent István nevű személyszállító gőzhajójával ő indította meg a főváros és Esztergom között a rendszeres hajózást. A hajó reggel ment Budapestre és este érkezett vissza. Rövidesen vontatóhajókat vásárolt. A kis flotta (12 hajó) - első két hajójának nevét is tudjuk: Visegrád és Szigetvár - megkezdte, főleg a búza szállítását. A Tiszától Győrig lóvontatással 30 napig tartott a vízi út, ezt az ő hajói 12 napra rövidítették le. A Duna hajózásának egyik úttörője volt, de részt vett nagyarányú vasútépítésekben is.

Luczenbacher Pál kiváló üzletembernek bizonyult, tovább gyarapította az amúgy sem kis családi vagyont. 1878-ban „Szobi” előnéwel nemességet kapott, Királyi tanácsos lett, megkapta a Ferenc József Rend lovagi címét és tagja lett a főrendi háznak.

Emberségben, adakozásban is méltó utóda volt apjának. Ahol tudott segített. Sok szegénysorsú gyermeket taníttatott. Jó barátja volt Mayer István esztergomi püspök, aki megismertette vele a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nő8

Luczenbacher János és Pál