Szeder Balázs: Komárom-Esztergom megye rövid ipar- és techikatörténete (1991)

- 4 a süttői és a tardosbányai mészkőkitermelésen kívül Kesztölcön volt a fakitermelés központja.Pilisszentiél eken pedig üveghuta működött.

4o a gyáripar kialakulása

* reformkor nagy fellendülést adott az ipar és a technika fejlődésének is. A hűbéri rend kötöttségeitől lassan szabaduló ország megkezdte lépéseit a fejlettebb európai államokhoz való felzárkózás területén. Megyei vonatkozásban rohamosan fejlődött a kézmüvesipar és egyre szőritóvá vált részére a céhes kötöttség. A nyersanyagtermelés is fokozódott, elsősorban a Dorog környéki bányák termelése nőtt. 1828-ban Mogyorósbányán, 1839-ben Tokodon, 184o-ben Szarkás- pusztán, 185o-ben pedig Dorogon nyíltak új barnaszénbányák.Széchenyi István is foglalkozott az itteni szén hasznosításának kérdésével, hiszen az elsősorban Budapesten beinduló gyáripari termelésnek, valamint a gőzhajózásnak közeli nyersanyagra volt szüksége, a főváros közelsége ezért részben pozitívan hatótt,főképpen a bányászatra, de másrészt visszatartó erő is volt,mivel a pesti ipartelepítés elszívó hatása késleltette a vidéki gyáripar beindulását, finnek ellenére az 50-es években már csaknem 5ooo iparost számláltak a megyében, a két legfontosabb ipari központ továbbra is Tata és Esztergom volt, ahol a számuk meghaladta az ezret, h beinduló gyáripar első állomásai: Tatán cukorgyár,kőedénygyár,bőrgyír,Majkon pokrócgyár,Ászáron, Esztergomban,Kisbéren és Tatán ecetgyár.

Az építőipar és a bányászat fontos megmérettetése volt Esztergomban a Bazilika megépítése.

Az ipar fejlődése megélénkítette a kereskedelmet, Esztergomban 177, Tatán 47 kereskedő árulta a portékáit. Megépült az első vasútvonal Győr-Komárom és Budapest között.

3. magyar ipar hőskora /l867-192o/.

a kiegyezés megteremtette a politikai lehetőséget és nyugalmat a gazdasági élet fejlődéséhez, a lecsendesedő,csaknem megszűnő politikai csatározások helyett a gazdasági gondok megoldásai váltak központi kérdéssé. Soha nem látott ütemben indult meg a megyei ipar fejlődése is.

Egyre inkább meghatározó termelési ággá fejlődik a szénbányászat. a dorogi bányavidék: Csolnok,Dorog,Mogyorósbánya,Nyergesújfalu es Tokod éves termelése 1889-ben már looooo tonna a századfordulóra pedig elérni ennek háromszorosát az évi 3ooooo tonnát.A fejlődő ipar azonban egyre több szenet kivánt.

1891-ben megalakult a MÁK Rt vagyis a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. .melynek tevékenysége a továbbiakban meghatározó jellegű lett a megye iparára. A tatai medencében történt szénkutatások eredménynyel jártak. A MaK Rt és Eszterházy uradalommal kötött szerződése alapján megkezdhette a kitermelést.

1896-ban kigördült az első csille szén a tatai szénmedence bányáinak első aknájából. Ez nagyon pontos pillanat volt a megye ipar és technikatörténetében.JJgy is mondhatnánk,hogy a további fejlődést befolyásoló és meghatározó pont.Örökké emlékezetes marad az 1896- os év karácsony estéje. Ekkor érte el ugyanis az első aisógalla, Felsógalla és Bánhida községek hármas határpontjain Síkvölgyön telepített akna a széntelepet. Amikor kigyúltak a karácsonyi gyertyák kigördült az első csille szén,hogy aztán azt az évek során csillék