Szeder Balázs: Komárom-Esztergom megye rövid ipar- és techikatörténete (1991)
- 5 o és tonnák százezrei kövessék,munkát és kenyeret adva sok embernek és nyersanyagot,fejlődési lehetőséget az ország iparának. a kitermelés ütemének rohamos emelkedését mutatja az alábbi táblázat: Ev millió tonna fogl.munkások száma 1897 37.9o6 45o 1898 121.538 1259 1899 3o3.985 1829 19oo 48o.66o 2794 19ol • 654.780 3467 19o5 I.II0.060 48o3 a kitermelés nemcsak azt tette lehetővé,hogy megoldódjon a magyar- országi szénhiány,hanem még exportra is jutott, a szénexport elsősorban Ausztriába irányult,ahonnan cserébe modern géptechnika érkezett az országba,£z lehetővé tette,hogy 1897-ben a gőzgépekről részben már a legmodernebb villamos erőátvitelre térjenek át és a tatai szénbányák nemcsak a monarchia,de egész Közép-Európa legfejlettebb ipartelepévé fejlődjenek. a bányásztelepülés Tatabánya néven önálló községgé alakult 19o2-ben, alapjául a későbbi nagyvárosnak és megyeszékhelynek. a bányászat sikere hatalmas méretű ipar kialakulását indította meg a térségben.Sorra alakultak a gyárak és üzemek. ,az esztergomkörnyéki szénbányák jelentős részét is megszerezte a MÁK Rt. a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-tői. Elsősorban a bányászaton alapuló iparágak fejlődtek. 19o9-ben kezdte meg működését Tatabányán az emeletes góztéglagyár, majd 1912-ben a cemen tgyár. Uj technikai megoldás volt a bányászatban a lejtősakna,mely lehetővé tette a függőleges aknával szemben,hogy átrakodás nélkül lehessen a szenet a vasúti kocsikhoz szállítani.Megépült a felsőgallai szénrakodó, ide érkeztek a megépített függő csillepályák vonalai is.1913“ ban már több mint 8ooo-en dolgoztak a bányánál, a termelés elérte a 2 millió tonnát. a megye három nagyvárosának környezetében is óriási ütemü ipari fejlődés indult meg. a kézműipar teljesen visszaszorult és átadta helyet a gyáriparnak. A kézi szerszámok munkáját gépek vették át, a gépeket erőgépek hajtották, a kor legfontosabb erőgépe a gőzgép volt, a gőzgépek hajtásához szén kellett, a szán szállításához pedig vasút. a legfontosabb jellemző iparágak voltak az építóanyagipar élelmiszeripar textil és bőripar faipar vas és fémipar 5.1. Az építóanyagipar két alapfeltétele közül a jó alapanyag /mészkő, márga, dolomit, agyag/ sok helyen rendelkezésre állt. Az ehhez szükséges jelentős vízigényt főképpen a Duna és a bővizű források biztosították. Az első cementgyárak ezért a Duna mentén települtek, 1868-ban Nyergesújfalun, 16t>9-ben uabatlanon.
