Jelentés … Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1907. évben különös tekintettel Esztergom vármegyére (1907)
7 az 1903. évi termés. Olaszországban pedig az 1893. évi 47 millió kilogramm gubótermésről 34 millió kilogrammra szállottak alá 1903. évben. Magyarország gubótermelése eddig kevés kivétellel minden évben szaporodott. Ezt pedig annak tulajdoníthatjuk, hogy eddig nem volt kihasználva szederfa állományunk. Amint azonban a gubótermelés egyre állandóbb lesz s a meglevő szederfákat teljesen kihasználják, újakat pedig kellő számban nem ültetnek, hogy ez által a termelést fokoznák, ekkor már igenis érezhetőkké válnak a más okokból származó visszaesések. A füzet elején közölt általános táblázat szerint sajnos — nálunk is felötlő az 1907. évi hanyatlás az 1906. évi eredménnyel szemben. Ezen hanyatlásnak okai különbözők. Főoka az, hogy folyó évben a tavasz feltűnő későn köszöntött be nálunk. Ennek következtében a szederfalevél közel 3 héttel későbben fejlődött, mint más években. Ezen szokatlan jelenség folytán tenyésztőink, akiknek túlnyomó része aratással foglalkozik, a miatt aggódtak, hogy a tenyésztés befejezése összeesvén az aratással, a hernyókat nem tudják úgy ápolni és felnevelni, amint az szükséges. Inkább lemondtak tehát a selyemtenyésztésről, hogysem kénytelenek legyenek éppen az aratási időben elhanyagolni a hernyók kezelését. Sőt sok helyen előfordult, hogy még azon tenyésztők is, akik a rendes tavaszodás reményében hernyót vállaltak, ezeknek nagy részét később megsemmisítették, mikor látták, hogy a szederfarügyezés nehezen indul meg. Ezt abból az okos előrelátásból tették, hogy kellőleg felnevelhessék legalább a megmaradt kisebb hernyómennyiséget. így például tény az, hogy Bács-Bodrog vármegyében Zsablya községben (sajkási kerület) mintegy 700 selyemtenyésztő megsemmisítette hernyóinak 2 3-ad részét, hogy a megmaradt hernyók felnevelésére elegendő lombbal rendelkezzenek. A tenyésztők ezen eljárása határozottan az okos megfontolás következménye, amennyiben már ismerik az okokat, 'amelyektől a jó tenyésztés sikere íügg és ekként az időjárás esélyeivel helyesen számolnak. Ez egyszersmind örvendetes eredménye azon fáradozásnak, amelyet szakadatlanul kifejtünk, hogy a néppel a helyes tenyésztés feltételeit és módját megismertessük. E czélból vetített képek bemutatásával, mintegy szemléltető népies előadásokat tartunk. 1907. évben az egész országban 51 szakember 777 községben 85,169 hallgató
