Jelentés Esztergom szab. kir. város 1923. évi közállapotáról (1924)
— .14 — azoknak sajátossága. A művészet, tudomány a magyar városokban mindig és mindenkor otthonra talált és innen indult hóditó útjára, a falvak leikeinek birtokbavételére. A Trianon a magyar városokat államfenntartó és kultur- munkájukban megakasztotta és olyan nagy megpróbáltatások és anyagi terhek elé állította, amelyeket csak fokozott munkával, áldozatkészséggel lehet legyőzni. A városi polgárok tudatában vannak annak a nagy feladatnak, amelyek a jelen nehéz időkben reáháramlanak és minden erkölcsi és gazdasági erejüknek latbavetósével az építésnek munkáját nemcsak megkezdeni, hanem befejezni is óhajtják. És ha gazdasági erejük a megszállás, szétdarabolás következtében megroppant, úgy keresik azt az utat és módot, amely a fejlődés menetét tovább vinni hivatva van. Ezek a körülmények azok, amelyek Esztergom város polgáraiból azt az elhatározást váltották ki, hogy valamely formában és alakban olyan intézményt létesítsenek, amely a városba belekapcsolódva, a várossal karöltve, a város kihasználható gazdasági javait a múlttól el térő leg olyképpen és oly módon gyümölcsöztesse, hogy minél nagyobb bevételt biztosítson és a várost nemzeti és kulturális hivatásának teljesítésében akcióképesebbé tegye. Ezen cél megvalósítására alkalmasnak látszott részvénytársasági alapon egy olyan ipari vállalkozást létesíteni, amelynek a város is tulajdonosa és igy a hivatalos város a részvényes városi polgároknak szellemi és gazdasági erejét a város javainak gyarapítására hathatósabban fektethesse be és ezzel a város munkálkodását gazdaságosabbá s a munkában a városi polgárok ellenőrzését közvetlenebbé tegye. Ezek a szempontok vezették a város képviselő- testületét a 35/923. kgy. sz. határozat meghozatalában, amellyel a Közüzemi részvénytársaságot a fenti szellemtől áthatva létesítette. Ebben a szellemben óhajtjuk a közüzemi részvénytársaságot a város gazdasági életébe belekapcsolni és azt a város fejlődésének egyik hatalmas tényezőjévé tenni. Ép ezért a képvisel testület célul tűzte ki, hogy a közüzer rt. utján közműveket létesít, azokat a már meglevőket kezelésébe átveszi azoknak jövedelmezőségét a város j vára elősegíti. 36, 37, 442/1923. kgy. számú hat rozatait ennek a célnak megvalósító, céljából hozta és amidőn ezen határ zatával mészégetést, az azzal kapcsolati erdőtisztitást, az őrhegyi téglagyárat i a Strázsa-hegyi kőbányát a Közüzei Rt. kezelésébe bocsájtotta, a váró képviselőtestület által elfogadott Kö üzemi Rt. alapszabályszerű céljait akar szolgálni és megvalósítani. Itt óhajtok röviden csak rámutat arra, hogy a Közüzemi Rt. a számvizi gáló-bizottságnak megejtett^ vizsgálal alapján ebben az évben á városna legkevesebb 6 millió korona jövedolmi fog hozni, amely összegnek felhaszní lását, úgy hiszem, a képviselőtestük nem a folyó kiadásokra szánja, hanei arra, hogy ezen tőkének a rt. céljair való bocsátásával a rt.-ot megerősíts és tőkeerősebbé téve, a városnak mé jövedelmezőbb vállalatává tegye. A házikezelésben levő Wimmer-tele oly irányú felhasználását határozta < a képviselőtestület, hogy azt a szől és gyümölcstermelés elősegítését célz csemete kertté alakítsa át. A háború előtt ezen telep a filoxer pusztítása folytán kipusztult szőlők fel újítása érdekében a m. kir. földmivelés ügyi kormány által amerikai alany szőlőteleppé rendeztetett be. A háborúban a hadügyi kormán, vette kezelésbe és a telep ilyen rendel tetése teljesen megszűnt. Minthogy azon ban a filoxera pusztítása szőlőinké még ma is veszélyezteti és minthogy i gazdatársadalomnak jelentékeny jőve delmi forrást képez a szőlő- és borter melós, megfontolás tárgyává volt teendő hogy a szőlőművelés biztosítása szem pontjából nem volna e célszerű a tele pet régi rendeltetésének megfelelőéi amerikai alauyú szőlőtelepre igénybe venni. Tekintettel azonban azon körülményre hogy az esztergomi gazdaközönség f filoxeramentes amerikai alanyok meg
