Jelentés Esztergom szab. kir. város 1923. évi közállapotáról (1924)
15 — ouositására nem hajlandó és a föld- űvelésügyi kormány által a múltban agy anyagi áldozattal létesített telep acára amerikai alanyú szőlőink nin- senek, az ugyancsak nagy jövedelmi irrást biztositó gyümölcstermelés biztosítsa érdekében egy gyümölcsfaiskola stesitése látszott szükségesnek, célszerűek. Ezen elvtől vezéreltetve a képviselő- jstület a Wimmer-telepet az Eszter- omi Szeszfőző Szövetkezet részére át- ngedte 12 évi időtartamra azzal a ren- eltetéssel, hogy a szövetkezet ezen őrületen a képviselőtestület által elő- t üzemtervnek megfelelően gyümölcsfa- skolát létesítsen, mely iskola hivatva asz a szab. kir. város közönségét neues gyümölcsfacsemetékkel ellátni. Itt említem meg, hogy a városhoz dargittay Zoltán és Drahonovszki íyula budapesti lakosok által beadott eadvány kapcsán a város közgyűlése :61/1923. sz. határozatával tárgyalás ilá vette a Lencsehegyi kvarc-homok- >ánya bérbeadását, amely homokról regyvizsgá!at útján megállapitást nyert izon körülmény, hogy üveggyártásra is ilkalmas. A város képviselőtestületét •zen szerződés megkötésénél az az elv rezérelte, hogy a homok kibányászása észvénytársasági alapon eszközöltessék is ebben a részvénytársaságban a város ■eszes legyen, hogy igy egyfelől az iveggyártásra alkalmas homok kapcsán étesitendő üveggyárban a város is ró- izes 'egyen és egyben a hazai üveg- >s kerámiai gyárak részére itt rendelt lomok jövedelméből nemcsak mint lérbeadó, hanem mint részvénytársaság ■észvényese is részesüljön. Az itt felsorolt vállalatok kapcsán ihajtok rámutatni arra, hogy mélyre- latóbb munkásmozgalmak a nehéz gazdasági körülmények dacára az óv folyamán alig keletkeztek. Az Egyesült Hercegprimási és Éggen- hoffer-fóle téglagyár munkásai közt két Ízben volt ugyan bérkérdésből eredő sztrájk, se ezek mulandók, nem komoly jellegűek doltak, egy-két napig tartottak és ható- vági beavatkozást nem kívántak. Hosszabb lefolyású volt az épitő- munkások sztrájkja, mely károsan éreztette hatását a nehezen meginduló építkezés terén, de hatósági közreműködéssel és a munkaadók megértésével sikerült ezt a kérdést is úgy a köz-, mint a munkások szempontjából kedvezően oldani meg és a megoldás során a munkások által támasztott jogos igényeknek kielégítésével a vállalkozókedvet erősíteni és az építkezéseknek fokozottabb megindulást biztosítani. A város szociális élete a világháború következményeként reánkszakadt trianoni béke folytán sok nehézséget, gondot okozott a város hatóságának. A nyomor enyhítése a város anyagi erejét a békebeli időkhöz képest hatványozot- tabb mértékben vette igénybe. A költség- vetés keretén belül, a szegónyügyi kiadásokon kívül sok nehéz milliót kellett fordítani a nyomorúság enyhítésére és ezek is csak cseppek voltak a tengerben. Az év első felében a Horthy- akció folytán összegyűlt milliók szolgáltak fedezetül, továbbá a népjóléti minisztérium útján lüóg mindig meglehetős mértékben engedélyezett hatósági liszt, amely azonban az óv második felében ugyancsak korlátozott meny- ny iség ben és tisztán, kizárólag az arra rászorult hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek részére utaltatott ki. A város hatósága a hatósági lisztnek ily szűk körre való korlátozását ugyancsak megérezte és az addig ellátásban rószesülteket alig tudta meggyőzni arról, hogy a kormány ezen intézkedése kapcsolatos az államháztartás egyensúlyával, de kapcsolatos azzal is, hogy a háború megszűnvén, ezen háborús rendelkezésnek is vége szakad. Nagy türelemmel sikerült csak a kedélyeket megnyugtatni és egyben a régi igényjogosultakat arra bírni, hogy a rendelkezés tudomásulvételével saját kezük munkájával, mert hiszen munkaalkalom bőven van, igyekezzenek a mindennapi kenyeret megszerezni és az állami gyámkodás helyett saját munkaerejükkel és munkakedvükkel megteremteni az egyensúlyt saját háztartásukban. Esztergom város szociális helyzete különösen nehéz azon helyzetnél fogva, hogy a túlsó vidéknek, a párkányi járásnak elszakitásával, a város ipara és
