Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)

8

s amennyiben ott a vetésforgótól elütő intézkedéseket észlelne: erről a tanácshoz jelentést tegyen;

g) fenti előző pontban kitett kötelezettségből folyólag bérlő tartozzék az általa elkövetett rendellenességért bizonyos büntetést tűrni és illetve, amennyiben az általa bérelt területen egymásután egyenlő növényt vetett, vagy ültetett volna (pl. búzát—búzára, kukoricát— kukoricára stb.) úgy a kikötött trágyamennyiségnek felét abban az évben befektetni, úgy azonban, hogy a következő évi trágyázást teljesen és a kikötött mennyiségben teljesíteni köteles leend.

Ily feltételeknek a szerződésbe foglalásával míg egyrészről a bérlet komoly- és törekvő, de mindenesetre anyagi garancziát nyújtó egyénnek kezeibe kerül, addig másrészről nem következik be többé azon sajnálatos eset, hogy a talaj a folytonos kihasználás folytán terméketlenné lesz, és az érte kapott bérösszegek évről-évre hanyatlani fognak.

Különösen szükséges a bérletidő tartamának meghosszabbítása azon indokból, mert a jelenlegi szokás már azért sem vezet czálra, mivel egy-egy jó bérlőre ugyancsak ráliczitálnak akkor, ha úgy igyekezett, hogy a bérelt területet trágyázta, illetve javította, olyannyira, hogy az kénytelen visszavonulni az árveréstől; míg az igy vállalkozott új bérlő, — aki esetleg magas árt Ígért, a megjavított földet kizsarolja, a nélkül, hogy a talajt javította volna. A városnak nem lehet czélja, hogy a polgárain nyerekedjék, sőt ellenkezőleg, elő kell segíteni azok jóratörekvését. És a régi jó bérlőt nehezebb visszatéríteni a bérlethez, mint tíz újat szerezni. Abból pedig, hogy a bérösszegek esetleg mód nélkül felcsigáztatnak: jó nem származhatik, mert igen sok olyan bérlő is van. aki a bérösszeget egy gyengébb termőév után nem birja fizetni és vagy az ellene vezetett végrehajtással térül meg a bérösszeg, vagy pedig — szegénység folytán — behajthatlanná válik. Hol itt a ratio ?

A földbirtokhatár megjelelése.

A földbirtokhatár megjelelése egy oly fontos követelmény, amely nagyban hozzájárul a mezőrendőri kihágások megszünteteséhez. A „Mezőgazdaságról és mezőrendőrségről"' szóló 18Q4. évi XII. t. ez. 32. §-a, ennek föllé Heti behozatalát követeli.

Esztergomban ebből eddig mi sem valósult meg. Úgy a város, mint a magánosok földjei határjelek nélkül vannak. Mi ennek a következménye ? — Az, hogy míg a magánosok úgy ahogy ; de megvédelmezik a saját határaikai, addig a város földjei napról-napra fogynak, foglaltatnak. És nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy nincs a városnak földje, amelyből bizonyos rész el nem szántatott volna! De tekintsük meg az erdő széleket. A körül fekvő parczel- lák évről-évre mind mélyebben nyomulnak be az erdő testébe Mit tehetünk ennek ellenében ? — Csak azt, hogy újabb határkijelölés lesz foganatosítandó. A határvonalak újból kijelelendők és állandó határkövek állítandók le.

És amennyiben a foglalás kiderült volna, akkor az azt elkövető felek