Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)

9 ellen a törvényes intézkedések megteendők, természetesen az így elvont hasz­nok is per útján visszakövetelendők. Az egyes birtokosokat, területük határának kijelölésére szintén kötelezni kellene. A rétek hasznosítása. A szab. kir. város rétjei nagyrészben oly helyeken feküsznek, a hol a kiöntések által táplált talaj, az eddigi tapasztalatok szerint, elegendő termést szolgáltat. Igaz, hogy a kiöntés sokszor az egész évi termést veszélyezteti, sőt tönkre silányítja, azért éppenséggel nem szabad úgy gondolkodni, hogy a rét e miatt gondozást nem érdemel és illetve nem igényel. Sokan fognak, — még a magukat mintagazdáknak tartó emberek közül is, — mosolyogni azon, hogy ugyan mit kell a réten gondozni? Ha valamely külföldi — de már hazánkban is előforduló, gazdaságban a réteket megtekintjük akkor, midőn azok termésben vannak, megakad a sze­münk a sokfelé elágazó apró sekélyes árkokon, zsilipeken. Ha megkérdjük mire valók azok, készséggel megmondják nekünk, hogy azok a rét öntözésére szolgálnak ; tovább érdeklődve e dolog fölött megtudjuk, hogy a réteket ta­vasz kinyiltával késes boronákkal fel is szokták hasogatni, vagy közönséges vasboronával megboronálni, a vakandtúrásokat elegyengetni, ezek helyeit al­kalmas fűmagvakkal beszórni. És ha a rétet így gondozzák, akkor elérik azt, hogy azon csak nemes fűfélék teremnek s a termés nemcsak több, de jobb is leend. A szénanyerésnél is igen sok fontos teendő vár a gazdára a réteken. így nagyban befolyásolja a jó szénát az, hogy mikor kaszálják: félvi­rágzás- vagy virágzás közben-e ? Az a feltevés, hogy ha eljött a kaszálás ideje, a füvet vágni lehet, túlhaladott álláspont; itt a rét helyi fekvése sokat határoz, amennyiben az a rét, amely vízpartok közelében, szigeteken fekszik, hamarább virágzik, tehát hamarább is vágható, mint az a mely lapá- lyos helyeken, vagy fensíkokon terül el. Ha a vágás későre marad, akkor a fűnek egyrésze elvénül; a földhöz közel eső része elsárgul, tehát veszít az ér­tékéből ; és viszont a várható sarju is kevesebb lesz ; mert később kaphat erőre. Arról, hogy a réteket trágyázni is szokás, azért nem beszéltünk mert, — mint említők — rétjeink kiöntéseknek vannak kitéve s a folyami iszap a trágyát pótolni képes. Az eddigi rétmivelés minderre nem szorítkozott. A réten termett széna betakarítása apáinktól örökölt ósdi módon történik. A széna szőke, tele fűt­és gyom kórókkal, kevés levéllel. Miért ? Mert a lekaszált fűnél a kora reg­geli — harmaton való — forgatást nem eszközük. A szénát esőben is a ren­den hagyják s így abból a víz minden táperőt kilúgoz. Ha pedig a rendeket kaszálás után egy-két napra hüs reggeleken és esténkint forgatnák meg és egyszeri forgatás után kisebb pár villányi petrenczékbe raknák s ezeket csakis napkeltekor szórnák szerte és este ismét begyüjtenék : a jó barna széna biz­tosítva volna s az állatok télen át nem hánynák a hasuk alá azt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom