Nozdroviczky Miklós: Hivatalos jelentés Esztergom sz. kir. Város erdőrendészetének állapotáról az 1898. évre készült költségelőirányzat előterjesztésével (1897)

14

életbeléptetése mindjárt eredményesnek mutatkozott; mert az igy egybegyiijtött fahulladékok részben a város házi szükségletének fedezésére, részben pedig az eddig majdnem készpénzen megváltott kegyadományok természetben való eljutására szolgálnak, de ettől eltekintve a gyé- ritési fatermékek eladása ma már a városnak évenként nehány száz frt jövedelmet is biztosit.

Ösmertetni óhajtván e miveletekct, elsősorban a gtyéritési eljárás keresztülviteléről szólok.

Ez a mivelet az erdőfentartásnak egyik legfontosabb követelménye és abban áll, hogy az ott talált száraz és kiszáradásnak indult fák, valamint az erdőben a nemes faállományt növésben és fejlődésben veszélyeztető bokrok, milyenek pl. a rekettye, nyár-, cseresnye-, hárs stb. cserjék kivágatnak, úgy azonban, hogy a álab zárlata ne veszélyeztessék. Szakkifejezésekkel élve előre bocsájtom, hogy zárlat alatt azt értjük, hogy a fáknak oly szabályosan kell egymás mellett állani hogy a koronáik találkozzanak, mert csak igy menthető meg az erdő a vihar támadásaitól, mely máskülönben a- nyitottabb helyeken törést, sőt a fák ledöntését és a talaj kiszáradását is okozza. — A gyérítés időnként ismétlendő, mígnem az erdő zárlata teljes vagyis a fák növése és fejlődése nem veszélyeztetik.

Ugyanily czélra szolgál a tisztítás is, sőt sok tekintetben a gyérítéssel meg is egyezik, azonban attól még-is eltér, mert itt már a faállomány fejlődése is szabályozva van, amennyiben a sűrőn nőtt fiatalosokban csak azon fák hagyatnak meg, amelyek nevelésre érdemeseknek látszanak, mig a hitvány növésű, valamint a másik rovására fejlődő fiatal fák kivágatnak. Ezen eljárás által nyerctik a fasina, (pős) melynek eladásából a város mig egyrészről szép jövedelmet húz. addig másrészről a vízmosások, — és szőlőutak töltéséhez nyer,