Nozdroviczky Miklós: Hivatalos jelentés Esztergom sz. kir. Város erdőrendészetének állapotáról az 1898. évre készült költségelőirányzat előterjesztésével (1897)

— máskülönben drága' áron beszerezhető — anyagot. Itt meg kell jegyeznem, hogy Esztergomban általános az a nézet, hogy a tisztítás csak a 20—24 éves fiatalosokban végzendő, azért, mivel így erősebb fasina nyerhető, mely a szőlőutak- és árkok javítására jobban felhasználható,; de meg, mert az eladásra szánt fasina erősebb lévén, jobban is értékesíthető, — amikor is az előállítási, költségek háromszorosan is fedeztetnének a befolyt vételár többletből.—Ami ezen állítást illeti, van alapja tényleg; de előrelátó gondolkodás mellett a gyakorlatban nem felelhet meg, mivel az igy eszközölt tisztítás a föhasznd- latnál nyerendő famennyiség rovására esik; vagyis amit a 20 24 éves fiatalosokban nyereségvágyból kivágattunk, ugyanazt hatványozottabb mennyiségben a végleges vágásnál vesztjük el, mert az üzemterv szerint várható vágási eredményben veszteség, illetve nagy hanyatlás áll be.

A működésem előtti időben szokás volt a tisztítást, jobbanmondva fasinavágatást felében kiadni, úgyszintén a dívott mészégetés czéljára az égetőknek megengedni, hogy maguknak éppen a 20—24 éves fiatalosokból szerezzenek be tüzelő anyagot. Kiszámíthatatlan kárt szenvedett ez által a város, sőt a jövőben vágás alá kerülő egyes részek is, melyek abból az időkből származnak reánk — magukon viselik a visszaélő eljárás nyomát. Ismét csak a nyerészkedésre kell visszavezetnem a dolgot. Az a vállalkozó, aki felébe kapta a fasina vágást, az a mészégető, akit eljárásában senki sem őrizhetett ellen, természetes, hogy a legvastagabb, az ő egyéni czéljainak legmegfelelőbb fát vágta ki, mig az erdő jövőjét veszélyeztető értéktelenebb fanemeket és cserjéket érintetlenül hagyta. A jövőben vágás alá kerülő fordákban szomorú jeleit mutathatom meg ezen eljárásnak a természetben.