Esztergomi Szent István Naptár az 1930. évre (1930)
31 magot a fejlődő lélekbe, ő tárta fel előtte a lelkiélet minden szépségét fokozatosan, amint azt a herceg kora és növekedése kívánta. Mint a virág a tavaszi nap sugarait, úgy szívta leikébe az ifjú herceg Gellért apát tanításait a lelkiéletről, melyek hatása alatt szíve az erények édes illatát árasztotta. István király nagy örömmel látta, hogyan halad előre fia a lelkiéletben, a tudományokban és mint jó atya, tudott gyönyörködni fiának testi fejlődésében, szépségében, fiatal erejében, amelynek annyiszor adta tanujelét a lovasgyakorlatokon s vadászatokon. Ilyenkor, mikor néha heteken át is a szabadban erdőkkel koszorúzott szép vidéken, sátor alatt laktak, volt alkalma István királynak látni fia buzgóságát. A lélek szépsége uralkodott egész valóján. Szent Imre lelke tele van boldogsággal. így zarándokolt el egy ízben Veszprémbe a Szent György-ká- polnába. Ott tölti az éjszakát is, túláradó boldog szivének kevés a nappal imádságra. Szeretné önmagát egészen odaadni a jó Istennek, a lelke lángoló imádsága szavakban siránkozik és kérdez: minémű szolgálatot tehetne ő életében az Úristennek, ami neki nagyon kellemetes volna ? És íme, nagy fényesség szállá rá és a Magasságos szózatát hallá: „Praeclara rés est virginitas. Ragyogóan szép dolog a szüzesség. Ezt ajánld föl s ezen elhatározásodban maradj állhatatos.“ Imre herceg, arcraborulva hallgatja a felülről jövő hangot. És Imre herceg, a magyar trón örököse, leteszi a szüzességi fogadalmat a veszprémi Szent György-kápol- nában. Azon az éjszakán a nyíló piros rózsák fehérré változtak az imádkozó Szent Imre körül. Egyetlen egy tanúja volt mindezen dolgoknak, az a nemes apród, aki Imrét Veszprémbe kisérte. Őt életében örök hallgatásra kötelezte a herceg, és tényleg csak halála után került minden a királyi család tudomására. Imre herceg ezen fogadalom óta — amelyről csak lelkiatyja, Szent Gellért tudott — nagy lépésekkel haladt a misztikus lelkiélet útján. Tanulmányaiban mindazt elsajátította, amit egy jövendő uralkodónak tudnia kell s nevelését is ennek megfelelően irányították. Gellért apát nemcsak a tudományokban volt jártas, hanem élet- tapasztalatokban is gazdag és sokat utazott, sokat látott. Ő jól tudta, milyen ismeretekre van szüksége tanítványának, hogy a királyi trónon is megállja majd helyét. István király is mindent megtett, hogy előkészítse fiát az uralkodásra. „Erkölcsi intelmek Imre herceghez“ címen tanítást írt számára arról, hogyan rendezze be életét, hogyan bánjon alattvalóival és milyen erényeket gyakoroljon majd akkor, ha király lesz. Amint Imre befejezte tanulmányait, atyja maga mellé vette s kezdte őt beavatni az uralkodás óriási gondjaiba és munkájába. Magával vitte az ország nagyobb tanácskozásaiba, és elvitte hivatalos utazásaira is, hogy Imre mindjobban megismerje az országot, a magyar népet s annak minden szokásait. Ilyen utazások heteken át tartottak és mindig lóháton, ami nagyon alkalmas volt arra, hogy a fiatal herceg — aki nagyon edzett volt, erős és daliás — minden fáradság elviseléséhez hozzászokjon s azt föl se vegye. Ezek az utazások igen nagy hatással voltak rá, mert egészen közelről látta az életet. Egész leikével csüngött atyján, akitől közvetlenül tanulta el, hogyan kell az uralkodónak a néppel érintkeznie, tőle szerzett jártasságot az igazság szolgáltatásában és tőle sajátította el, hogy a népben tudjon észrevenni minden szépet, minden jót s azt értékelje. A fiatal herceg közvetlen szemtanúja lett annak a bölcs kormányzásnak, amely olyan naggyá tette a fiatal Magyarországot. Az országos. gondok és rengeteg munka között mérsékelten az üdülés is kijutott s ezt az időt atya és fiú vadászatokkal töltötte. Ilyenkor jóleső örömmel látta István király fiának ügyességét, bátorságát, a testi erők acélosságát s ruganyosságát, a fiatal herceg fényes lelkét egy tökélesen fejlett test, acél idegek és vasegészség hordozta. Atyjával utaztában a kolostorokat is meglátogatták, úgyszintén a püspöki székhelyeket. Mint a királynak, úgy a fiatal hercegnek is kedves helye lett Pannonhegye, ahová gyakran elvonult ő is, hogy amint fizikai szervezetét a lovagi tornákon és vadászatokon folytonosan
