Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

a róla szóló könyvek szerint az ún. Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába jár, ahol a „boszorkány" a varázsló női megfelelője. Egy másik, amerikai sikersorozat is feldolgozta, illetve átültette a boszorkánylétet a modern 20-21. századi világba. A Bűbájos boszorkák (Charmed) néven elhíresült sorozat egy legendásan nagyhatalmú boszorkánycsalád mindennapjait mutatta be. Terry Pratchett Korongvilág című regénysorozatában is visszatérő szereplők a boszorkányok.

De visszatérve a közép- és koraújkorba, a perek kegyetlen kínzásokkal kicsikart bűnvádi eljárások voltak, melyek eredményeként a magukat végül boszorkányoknak vallókat máglyára ítélték, noha a vallomások kényszer hatására születtek. A kényszer oly módon történt, hogy a vádlottat kinyújtott karjánál, vagy hátrakötött kezeinél fogva a levegőben lógatták, miközben a lábaira súlyokat helyeztek. Ez volt a csigázás. A megyei törvényszék jegyzőkönyveiben még a 18. században is több hasonló eset olvasható. 1700-ban például Chechy István megyei ügyész a megyei törvényszék előtt azzal vádolta az egyébként már bilincsben előállított Leszy Erzsébetet, hogy - nem tudni mitől indíttatva, és micsoda lelkiismerettel viseltetve - az isteni és a világi törvényektől sem rettegve, magával az ördöggel cimboráit, akinek a segítségével okos és oktalan állatoknak ártott, sőt elfogatása előtt mindenféle liszt és más előkészület nélkül kenyeret sütött és egyéb, sokféle ördöngösséget művelt. Mindezek alapján az ügyész kérte, hogy az érintett asszony a jelenlévő „gonosztevő" és társai elrettentéséül kínvallatásra, majd pedig bűntársaival

73