Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

együtt máglyahalálra ítéltessék, amit haladéktalanul hajtsanak végre. Ennek ellenére az ítélet végrehajtását további tanúk meghallgatásáig elhalasztották.

1702-ben Torma Kata asszony ellen indult hasonló bűnvádi eljárás az általa elkövetett „boszorkányságok, babonaságok és ördögségek" címén. Jellemző, hogy egy hasonló per indult nem sokkal később, melyben Nagy Benedek tanú előadta, hogy egy időben bátyjának a lába „felzsugorodott", mire ő maga szólította föl a vádlottat, hogy gyógyítsa meg, egyébként megégetteti.

Esztergom városát sem kerülték el a szóban forgó bűnvádi eljárások. Említést érdemel Jobbágy Örzse esete. Annak ellenére, hogy számtalan betegséget meggyógyított, többféle ártással vádolták. Az egyik vádlója szerint Örzse egy alkalommal gereblyét kért tőle, aki megtagadta azt, mire az illetőnek még aznap estére iszonyúan fájni kezdett a lába, „és azután két lyukra is fakadott." A betegséget mindazonáltal később éppen Jobbágy Örzse gyógyította meg, ám ezek a „gyanús gyógyításai" is mind csak boszorkány mivoltát erősítették. Akadt olyan asszony is Esztergomban, akit azért állítottak a vádlottak padjára, mert állítólag szemmel megrontotta a szomszéd tehenét, amely ettől kezdve nem adott tejet, hanem fejősnél vér és aludttej jött a tőgyéből.

Ilyen és hasonló ostoba babona bőségesen akadt még a 18. században, a felvilágosodás korában is. Mindenesetre tudni kell, hogy akkoriban minden szabad királyi városnak volt önálló törvényszéke, melynek tagjai a főbíró és a szenátorok voltak. Már a kora reggeli órákban a városháza erkélyén elhelyezte a

74