Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

Az egyház és Esztergom

Esztergom története valójában elválaszthatatlan Magyarország és a hazai egyház történetétől. Röviden tekintsük át e két intézmény működését a kezdetektől napjainkig. A város érsekei a 10. század legvégétől, a főegyházmegye alapításától kezdve Magyar- ország prímásaiként a hazai egyházi hierarchia élén álltak. Titulusaik közé tartozott 1394-től a született apostoli követi cím, 1714-től pedig a birodalmi hercegi rang is. Szent Istvántól kezdve ők koronázták a magyar uralkodókat, továbbá főkancellárként, Esztergom vármegye örökös főispánjaiként, a Királyi Tanács, a Helytartótanács, a Hétszemélyes Tábla tagjaként, sőt bizonyos időszakokban helytartóként az ország világi kormányzatában és belpolitikai életében is meghatározó szerepet játszottak. Maga a főegyházmegye is hatalmas kiterjedésű volt. A középkor folyamán - a viszonylag kis terjedelmű Nyit- rai egyházmegye kivételével - felölelte az ország egész északnyugati részét, a Dunától északra és a Morvától keletre egészen a Szepességig és Gömörig. Ezen kívül az érsekséghez tartozott még számos exempt (a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett) plébánia és kolostor is Magyarország egész területén Budától Nagyszebenig.

A püspöki székhely, Esztergom, a középkorban Magyarország legfontosabb egyházi központja volt. A vá38