Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

számolt, a felszerelése, kabátja és a kalapja hiány­zott. Megkezdődött a nyomozás. Nyilvánvaló volt, hogy Enyedi gyilkosság, mi több, rablógyilkosság áldoza­ta lette. Mészáros tiszthelyettes, őrsparancsnok áp­rilis 24-én már arról számolt be, hogy a gyanúsított személye ismert, kiléte azonban a bizonyítási eljárás érdekében egyelőre nem hozható nyilvánosságra. Azt is tudni lehetett, hogy a helyszín tanulmányozásában részt vett Boga Bálint királyi járásbíró és Miinek Raj- mund joggyakornok is. Megállapították, hogy az áldo­zat fejét gyilkosa előbb valami nehéz tárggyal bezúz­ta, majd különös kegyetlenséggel, közvetlen közelről főbe lőtte, ezután behurcolta áldozatát a patak partjá­hoz közel eső bokor aljába, a hiányzó holmikat pedig vagy magával vitte, vagy másutt elrejtette. Mindezt megerősítette a hatósági boncolás is, melyet Bochkor Ádám professzor, a budapesti bonctani intézet kikül­döttje és Horeczky Géza esztergomi orvos végzett el. A holttest fejének mindkét oldalán valami tompa tárggyal ejtett sebet találtak, amely önmagában is azonnali haláltokozott. A tragikus körülmények között elhunyt fiatalembert nagy részvéttel temették el édesanyja és rokonsága, valamint számos együttérző jelenlétében. Június 5-én már arról számoltak be a lapok, hogy a hatóságok Kierer Hugó vadőrt vádolják a gyilkos­sággal, akit le is tartóztattak. Kezdetben bosszúra gyanakodtak, ami nem ritka az ilyen esetekben, ez a kutatás azonban nem vezetett eredményre, így az őri­zetbe vett Kierert bizonyíték hiányában szabadon kel­lett engedni. A továbbiakban más irányba folyt a nyo­103

Next

/
Oldalképek
Tartalom