Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)

76 sában szigorúan a felfelület síkjában marad. Dekorációja lineá­ris és nem plasztikai jellegű. Épen ezért Hartmann alkotásai közé csak kétkedéssel volna beilleszthető a Meszéna-ház (30. kép), melynél a kapuzatot keretező pillérek és dekorációjuk, a fölöttük lévő megtört és erős árnyékot vető párkány, az ezen nyugvó hatalmas voluták, mind ferdén vannak beállítva a térbe és a kapuzatmegoldásoknak háromdimenziós típusát kö­veti. Az épület arányai sokkal lendületesebbek, az ablakok és a kapuzat sokkal megnyúltabbak, mint Hartmann későbbi alkotásai, melyeknél az arányokban bizonyos zömökség do­minál. Az eredetileg csak közép részén emeletes ház mesteré­ben valamely más esztergomi mestert sejthetünk, aki művé­szetébe számos pesti elemet vett fel. A Meszéna-ház stílusban valóban pesti alkotásokkal tart rokonságot és az ötvenes évek végén keletkezhetett. Nem tudjuk bizonyosan, mikor került HarLmann Esztergomba, ahol azután fokozatosan alakítja ki a maga stílusát. Az Obermayer-háztól a Városháza-tervekig való­ban egy folytonos fejlődés észlelhető. Hartmann munkás­sága azonban minden valószínűség szerint nemcsak Eszter­gomra szorítkozott, hanem a környék nemesi kastélyainak és falusi templomainak mesterében is sok helyen Harlmannra fog találni a kutatás. Esztergomban a század közepén nagy lendületet vett épít­kezések megindulásánál, a Vármegyeházánál (1747.) még a pesti jelleg dominál, a Városháza és a Gróh-ház kiképzésében' már megtaláljuk azonban azt a stílust, mely a bárok Eszter­gom hangulatos és sajátságos városképét megadja. A helyi mesterek egyre jobban igyekeznek szabadulni Pest művészeti hegemóniája alól és a század közepe után mindjobban erős- bödik az ellenállás a pesti céh vidékre is kiterjedő működésével szemben. A Városháza építkezései valamennyi esztergomi mes­tert foglalkoztatták és csak így érthető, hogy a Sándor-palota (24-. kép) ugyanekkor folyó építkezésénél (1770—71.) ismét pesti mestereket találunk, akik azonban a Vármegyeház erősen plasztikus kapuzatmegoldása (23. kép) helyeLt már a falsíkban mozgó kiképzést alkalmazzák, melyet Esztergomban, mint helyi sajátosságot, mindenütt megtalálunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom