Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
4 már régebben megkezdett építkezéseit folytatja. A palota klasz- szicizáló, félköríves kapuzatai a Porta Speciosával együtt mintául szolgáltak nem egy XIII. századi magyarországi építkezésnél.1 Szobrászati és festészeti díszítésénél magyar és idegen mesterek művészetük legjavát mutatták be, fényesen hirdetve a középkori Esztergom magasszínvonalú művészi és kulturális életét.1 2 Lent a Várhegy alatt városok, falvak, községek terültek el, — mint Szent-Király, Szent-Pál, Abony, Kovácsi, Érmen, stb. — helyet adva a királyi udvartartás népeinek, gazdag fő- i'iri palotáknak és a kereskedők szerény árúcsarnokainak. Az érseki Vízivárosban, a szabad királyi városban, Szentgyörgy- mezőn és Szenttamáson önálló prépostságok, szerzetesi rendházak, világi plébánia-templomok emelkedtek. A középkori Esztergomban mintegy harminc kolostor- és plébánia-templomról van tudomásunk, melyek ha nem is egy időben állottak fönn, mégis híven tükrözik vissza Esztergom nagyságát, vallási téren elfoglalt jelentőségét és a magyar egyházművészetben játszott fontos szerepét.3 Johanniták, templomosok, ciszterciek, domonkosok és ferencesek telepedtek le az érseki székhely körül. A szigeten a bencés apácák kolostora épült föl, az ágos- tonrendűeknek pedig főiskolájuk volt Esztergomban. A szabad királyi városban előkerültek a Szent Lőrinc-, a Szent Miklós- és a ferencesek Szent Pál-templomának az alapfalai. A Vízivárosban a Szent László- és a Szent György-egyházak állottak. A világi építkezés terén Zenye- (Széna)-palotája, Bors ispán kastélya és az Ákos-palota képviselik az ekkor még ritkaságszámba menő főúri városi palotákat. Esztergom a tatárjárásig nemcsak mint királyi székhely4 politikai tekintélyénél fogva volt az ország központja, hanem azzá tette művészi fénye és gazdagsága is. Rogerius az összes magyar városok fölé helyezi Esztergomot, melynek vára a 1 Gerevich T.: Legújabb magyarországi ásatások. 76. 1. 2 Az esztergomi királyi palota ásatásaira vonatkozólag 1.: Lépőid A.: Az esztergomi Várhegyen folyó kutatások történeti vonatkozásai. — Nagy, Z.r Le palais des Arpadiens a Esztergom. 3 (Kemp M.): Memoria Basilicae Strigoniensis. pp. 29—37. — Balogh A.: Esztergom Árpád-kori helyrajzáról. 23—35. 1. — Csáka K.: Adalék Esztergom XIII. századi helyirata és földrajzához. 332—52. 1. — Némethy L.: Series Parochiarum... Knauz N.: Pauli Szent Vincze leányai Esztergomban. 4 Sinka I.: Magyarország Árpád-kori fő- és székvárosa Esztergom.
