Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
5 tatárdúlásnak is ellenállt. Művészeti irányító szerepét betölti akkor is, midőn megszűnik a királyi udvartartás székhelye lenni (1256.). A királyi palota építését és díszítését most már az érsekek folytatják, elődjeikhez méltó fénnyel és műértéssel. A renaissance idején Esztergom mintegy versenyre kél a budai királyi udvarral. A nagy humanista prímások, mint Széchy Dénes, Vitéz János, Estei Hippolit és Bakócz Tamás fejedelmi környezettel veszik magukat körül, melyben a művészet játsza a legfontosabb szerepet. Ugyanazok a mesterek dolgoznak a prímás számára is, mint a királynak Budán. Filippino Lippi, Pinturicchio és Francesco Francia nevei Esztergomban éppoly otthonosak, mint a nagy renaissance-ural- kodó, Mátyás udvarában. Széchy Dénes a katedrálist restaurálja és öltözteti fel gazdag dekorációba. Vitéz János messze- híres könyvtárat alapít, palotájának és függőkertjének csodájára járnak.5 A még majdnem gyermek Estei Hippolittal az olasz művészet még közvetlenebbül bevonul Esztergomba és válik a főúri és főpapi építkezéseknek egyedüli művészi lehetőségévé. 'Bakócz Tamás felépítteti a magyarországi renaissance egyik legszebb és csodálatos módon épségben fennmaradt emlékét, a róla elnevezett Bakócz-kápolnát. Esztergom a budai udvar után az ország első városa, mely átveszi és továbbfejleszti az Olaszországból importált renaissance művészetet és humanisztikus kultúrát. A török egy csapással véget vetett ennek a gazdag és sokoldalú művészi életnek. 1543-ban a káptalan menekülni kénytelen és ettől kezdve az érsekség 1820-ig Nagyszombatban székel. A török hódoltság megszűnése után az országgyűlés több ízben is megkísérli a káptalan visszatelepítését,6 azonban minden fáradozása eredménytelen marad. A visszatelepítési kísérletek első sorban is az érsekség anyagi körülményei miatt hiúsultak meg. Bár a szükségessé vált építkezésekhez nagyszabású tervek nem hiányoztak, a kivitelezéshez nem rendelkeztek elegendő anyagi eszközzel. Az érsekség csak közel háromszázados távoliét után tér vissza Esztergomba. Ekkor folytatja kulturális és művészi téren azt a tevékenységet, mely Esztergomot a múltban a többi magyar város fölé emelte. Valóban 5 Fraknói V.: Vitéz János érsek élete. — Lépőid A.: Az esztergomi vár .története. 6 1723. 55. t.-c. 6. §; - 1751. 3. t.-c. és az 1802. 17. t.-c.
