Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
21 megoldása már korábban is, 1737-ben Csáky Miklós nagyváradi püspöknek is igen megtetszett s hasonló homlokzati kiképzésű székesegyházat akart székhelyén is építtetni Fortu- nalo de’ Pratival.16 A templom alaprajzi elrendezésében is római mintát, a Gesü (1568.) és testvértemplomainak, a Sant’Andrea della Valle (1594.) és a Sant’Ignazionak (1623.) típusát követi, melyeknek az ősi bazilikális típushoz visszatérő hosszanti elrendezése hatalmas néptömegek befogadására alkalmas. A bárok egj^séges tér gondolata azonban ezeknek hosszanti elrendezésében is megnyilatkozik. Mellékhajók helyett a főhajóba nyíló, egymástól legtöbbször független, fülkeszerű mellékkápolnasort helyeznek el. A főhajóval egyenlő szélességű kereszthajó és a főhajó kereszteződésénél keletkezett központi tér fölé helyezik el a hatalmas kupolát, mely egyúttal a templombelső, legkiemelkedőbb fényforrása is. A főhajó dongaboltozata az oldalkápolnák fölött vágott ablakokon keresztül nyeri egyenletes megvilágítását. Ez az alaprajzi típus jut el Északra, ahol a helyi körülményekhez alakul. Itt még jobban dominál az egységes tér, egy hatalmas dongaboltozaLú díszterem gondolata.17 Eltűnik a tágas kereszthajó és így a központi tér is a kupolával együtt. A szentélyt elválasztó diadalív plasztikai kiképzése letompul, ezáltal a szentély sokkal közvetlenebbül kapcsolódik a hajótérbe. Az oldalkápolnák viszonya a főhajóhoz még sokkal szorosabbá válik az által, hogy a hajó felé mindinkább megnyílnak, önálló kápolna szerepüket elvesztik s csak mint a hajó bemélyedő fülkéi szerepelnek. Mindezek a módosítások nemcsak a stílusfejlődés következtében jöttek létre, hanem kialakulásuknál, különösen nálunk, gazdasági és technikai szempontok is közrejátszottak. A templomok kivitelezése így sokkal egyszerűbb, olcsóbb és jobban megfelel a vidéki mesterek technikai tudásának is. Az ilyen kiképzésű templomokban azonkívül sokkal közvetlenebb a hívek közösség-érzete a liturgikus cselekménnyel, az abban való részvétel sokkal egységesebb. Ez a hosszanti templom-típus válik uralkodóvá a XVII—XVIIi. századi magyarországi bárok templomoknál, sőt leegyszerűsített alakjában még a mai falusi templomépítésre is kihatással van. 16 Bíró J.: Nagyvárad bárok és neoklasszikus művészeti emlékei, p. 11. és Okmánytára XVI. p. 120. Csáky Miklós gróf püspök Kassán 1737 jun. 6-án kelt levele gróf Forgách Pálhoz. 17 Pigler A.: A győri Szent Ignác-templom. 24 .1.
