Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
22 A bécsi piarista-templom elsősorban is sajátos centrális alaprajzi felépítésével és a belső tér komplikált kiképzésével, — mely viszont a gabeli Laurentiuskirchere vezethető vissza — volt alapvető hatással a kortársakra.18 Esztergomban viszont kupola nélküli, hosszanti alaprajzi elrendezést találunk. A belső téralakítás merőben eltérő jellege így már eleve kizárja nemcsak Hildebrandt közreműködését, hanem bécsi templomának közvetlen hatását is Esztergomban.19 Az az analógia pedig, mely a bécsi piarista-templom és az esztergomi jezsuita-templom homlokzata között fönnáll, csakis úgy magyarázható, hogy a jezsuiták, megtartva a náluk szokásos hosszanti elrendezést a homlokzat számára, Kleiner által közölt bécsi piarista- templom tervrajzát választották ki miheztartás végett.20 Az ily módon összeállított templomtervek kivitelezésével aztán bármely világi mestert is megbízhattak, ki az építészet technikai részében jártas volt. így kerülhetett a templomépítés élére az ismeretlen Petrus Ross mester is, akiről nevén kívül sejmnit sem tudunk. Esztergomi működése révén olasz iskolázottságot kell nála feltételeznünk, vagy legalább is olaszországi tanulmányutat, mely művészetében mély nyomokat hagyott. Az osztrák Garsten bei Steyr egykori bencés-, most plébánia-templomának építésénél (1677—85.) találunk egy Ross Petrus Magnus kőfaragót,21 akit az esztergomi templom mesterével azonosíthatunk, bár a két építkezés közötti minimális 43—45 év kissé sok arra, hogy ugyanazon mester működésébe a két építkezés nyugodt lelkiismerettel beilleszthető lenne, különösen akkor, amikor semminemű munkájáról e két időpont között sem nálunk, sem pedig Ausztriában mindezideig nem tudunk. Garsten- ben mint egészen fiatal kőfaragósegédnek kellett dolgoznia, hogy miután Olaszországban az építészetre kiképezte magát, élete végén, 65—70 éves korában munkásságát egy olyan elsőrendű 18 Grimschitz, B.: op. cit. pp. 183—6. 19 Az egri minorita-templom belső kiképzése, arányosan homlokzatának nemes gazdagságához, sokkal fejlettebb, művészibb, bár Hildebrandt térképzésével közvetlen kapcsolatban ez sem áll. (1. Szőnyi O.: Régi Magyar templomok. 207. 1.) 20 A bécsi piarista-templom famodelje 1751-ben készült és igy Esztergommal kapcsolatba nem hozható. 1. Szmrecsányi M.: Gróf Barkóczy Ferenc egri püspök... 261.1. és Grimschitz, B.: Joh. Lucas v. Hildebrandts Kirchenbauten, p. 239. 21 Beisenhuber, M.: Die kirchliche Barockkunst in Österreich, pp. 288, 469.
