Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
13 maradt egyedüli emlék a Főszékesegyház kriptájában nyert elhelyezést. Ebben az időben alapíthatta maga az érsek a templom aranyozott faszobrokkal díszített főoltárát, melynek oltárképe Szent István protomartirt ábrázolta, míg a carmeli Bold. Szűz- és a Szent András-oltárokat a templom első plébánosa Schmidt Gergely emeltette.4 Midőn a jezsuita-rendet 1773-ban eltörölték és esztergomi templomuk 1778-ban a Víziváros plébánia-temploma lett Batthyányi érsek a Keresztély Agost-féle plébánia-templom helyén, melyet »szerfölötti öregsége és szűkössége« folytán leromboltatott, a mostani plébánia-hivatal házát építtette föl.5 Oltárai a szentgyörgymezei templomba kerültek, ahol 1755- ben csak egy, a Szent György vértanút ábrázoló, főoltár volt.6 7 Hasonlóan, részben Szentgyörgymezőn találtak elhelyezést harangjai is. Az egyiket Johann Nuspiker 1712-ben öntötte. A másiknak a felirata: Goss mich in Ofen Joseph Steinstök Anno 17333 A templom teljes felszerelése és a minden valószínűség szerint művészi oltárok nyomtalanul elvesztek, illetve a művészi értéket nem ismerő újító szenvedélynek estek áldozatul. 4 Can. Vis. Archi-Eppalis Cittis Strigoniensis Anno 1755. Prímási Lvtár, fase. VIII. lib. 41. p. 55. — Kollányi E.: Esztergomi kanonokok. 340. 1. 5 Can. Vis. Eccl. Paroch. Archi-Eppalis Cittis Strigoniensis Anno 1788. Prímási Lvtär, fase. L. lib. 206/b. 6 Can. Vis. Eccl. Fii. Oppidi S. Georgii Anno 1755. Prímási Lvtár, fasc. VIII, lib. 41. p. 61. 7 Can. Vis. Fillialis S. Georgii cum Ecclesia Anno 1788. Prímási Lvtár, íasc. L. lib. 206/b. p. 52.
