Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
III. A SZENT KERESZTRŐL NEVEZETT FERENCES-TEMPLOM Esztergomban a íerencrendiek már jóval a XIII. század közepe előtt telepedtek le és kolostoruk egyike volt a Magyar- országon létesült első és legfontosabb rendházaiknak. (1240. körül.)1 Elsőnek tértek vissza Esztergomba a török kiűzetése után is, mint a szövetséges sereg és a hátramaradt őrség tábori lelkészei. Épp ezért a sereggel jött mariánus ferencesek Lotharingiai Károly hercegtől a Vízivárosban telket kaptak templom és konvent építésére. Ezt az adományozást 1690-ben Lipót király rendeletileg is megerősítette.1 2 A salvatoriánus ferencesek Esztergomban való megtelepedésük ügyében több ízben az érsekhez folyamodtak, de Esztergomban véglegesen csak a mariánusok telepedtek meg,3 alapítványul pedig 20.000 forintot kaptak Széchenyi György érsektől. Az 1685-ben javarészt fából épült kezdetleges székházuk 1706-ban, Esztergom kuruc-ostroma alatt leégett és elpusztult. Majd 1707-ben br. Kuckländer várparancsnok anyagi támogatásával ideiglenesen helyreállították.4 Ez a munka 1715-ig húzódott, minthogy azonban a helyreállított épület sem felelt meg a rendszabályoknak, 1726-tól 1750-ig építik föl véglegesen templomukat és a kolostort. A kolostor már 1730-ban készen állt,5 a templom építési munkálatai javarészt a harmincas 1 Virágh R.: Szent Ferenc fiai Esztergomban. 97—105. 1. — Eszterle A ferencesek első települése Magyarországon. 5—22. 1. 2 Informatio de Conventu Strigoniensi ad Sántám Crucem P. P. Ordinis S. Francisci Anno 1783. Can. Vis. Archi-Eppalis Cittis Strigoniensis Anna 1788. Prímási Lvtär, fase. L. lib. 206. Supplementum. 3 Karácsonyi J.: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. köt. 167-8. és 486-7. 1. 4 Karácsonyi J.: id. m. I. köt. 167. 1. 5 »...successive residentiam et Ecclesiam parvam pro uso suo erexerunt, donee tandem Anno 1730. formalibus conventibus strictam claus,uram haben- libus, in quo hódié 20 riligiosi degunt, adnumerari meruit...« — Informatio de Conventu Strigoniensi ad S. Crucem... Anno 1783. loc. cit.
