Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
kőszén kutatásnál a rétegzeti viszonyok felismerésére hasznos vezérfonalat szolgáltatnak. A, striata homokkő ellenben a felszínen, vagy a lősz- és homokiakaró alatt, jóval nagyobb kiterjedéssel bir. így a Várhegyen, a Mélyéit fölött, a Csipkehegyen, a Kis- és Öreg Strázsahegyen, Doroghon a Nagy-kőszikla északi lejtőjén, Tokodon az Egyházvölgyben, Rád hegyen és Kis Gete hegyen, Mogyoróson a Köleshegye«, továbbá Bajóthon, Lábatlanon stb. egész hegyhátakat és oldalakat borit és több rendű bányában épületkőnek fejtetik. Ezen homokkő kövü'eteit a vízivárosi szigeten levő kertemben, egy Nor- toukut leverése alkalmával 15‘5 méter mélységben találtam Az eoeen rétegcsoport fölött az alsó oligoeen képződmények következnek, ezek legalsója tengeri orbitoid mészkő, mely vidékünk felszínén csekély kiterjedéssel bir. A középső osztályzat homokkő- és tengeri márga rétegekből áll. A homokkő apró, szürke kovaszemekből, néha kavicsból van össze- téve és csillámokkal behintve, szövete többnyire laza, morzsaJékos, kövületekben szegény és e miatt meghatározása és osztályozása fölöttébb nehéz. Gyakran találkoznak benne fakövületek, vékony szénerek és levél-lenyomatok, melyek legalább részben, édesvízi eredetre mutatnak. Az irodalomban a budai márga osztályzatába van sorolva, melyhez a margók kétségkívül tartoznak. Esztergom, Dorogit és Tokod területein azonban, különösen a kőszénkutatások alkalmával, feltűnt nekem, hogy a budai márga név alá sorolt rétegek hiányzanak ott is, hol a sorrend szerint következő fedő réteg : a kisezelli tályag jól ki van fejlődve; s a budai márga helyét a most leirt homokkő foglalja el, melyet az esztergomi területen, a Cserepes völgyben, Dr. Sehafarzik Ferón ez m. kir. segld geolog úr, a budai Hárshegyen előforduló és Dr. Hoffmann Károly in. kir. főgeolog úr által hárshegyi homokkőnek elnevezett kőzet el azonosnak határozott meg. Ezen kőzetnek az orbitoid mészkőre való települése a felszínen sehol sem szemlélhető ugyan, de a tokodi tégla háznál annak szétheverő darabjai a Kápolna hegy felé, egész az orbitoid mészkőig követhetők, Doroghon pedig ezen mészkő hiányozván, az említett homokkő a felső eoeen édes vizi fályag- és homokkő rétegekre van települve, mely okoknál fogva ezen homokkövet én, rövidség okáért végleges meghatározásig, hárshegyi homokkőnek nevezem. Ezen homokkő felszinti kiterjedése jelentékeny, Esztergomban ni egész Cserepes völgyet borítja, továbbá a Szent-Tamás hegy allján, a kuklän- deri téglagyár telepen és a Várhegy északi oldalán, szálban található 6y kutak lemélyezése alkalmával a kisezelli tályag alatt több helyen feltá- ratott, Kesztöleztől délkeletre szintén nagy tért foglal el, úgyszintén Doroghon a Kálváriahegyen, a Fiizűierdőnél s a Xagykőszikla északi lejtőjén. Tokodon az országút fölötti lejtőkön és az ebszőnyi szöllőkbcn nagy területeket borit.
